Hivatalos megerősítés érkezett: a bungee jumping ügyének munkavédelmi oldala is lehet

A hatósági válasz pontosította a jogszabályt és a munkavédelmi hatáskört

Újabb hivatalos válasz érkezett a Magyar Darusmentő kezdeményezésnek a Szegedi Ifjúsági Napokon történt bungee jumping-esemény darubiztonsági és munkavédelmi kérdéseiről.

A Munkavédelmi Irányítási Főosztály elismerte, hogy korábbi levelében tévesen hivatkozott a már hatályon kívül helyezett 7/2007. (I. 22.) GKM rendeletre. A terület jelenleg hatályos szabályozása a 24/2020. (VII. 3.) ITM rendelet.

A Főosztály egy másik lényeges kérdést is tisztázott: a munkavédelmi hatáskör hiánya kizárólag a szolgáltatást igénybe vevő személy balesetének kivizsgálására vonatkozott. Amennyiben azonban az esemény során szervezett munkavégzés történt, a munkavédelmi hatóság jogosult ellenőrizni a munkavédelmi követelmények megvalósulását.

Ez érintheti többek között a darukezelő, a platform személyzete és a szolgáltatás működtetésében részt vevő más munkavállalók körülményeit.

Nem elegendő kizárólag a kötelet vizsgálni

A hatályos rendelet a gumiköteles toronyugró és kilövő berendezést az I. veszélyességi osztályba sorolja. Előírja többek között:

• a biztonságos kialakítást és üzemeltetést;
• a gyártói kockázatelemzést;
• a használati korlátozások meghatározását;
• a hivatalos műszaki dokumentáció meglétét;
• a megfelelőségi tanúsítást;
• a teherviselő elemek és rögzítések ellenőrzését;
• valamint a rendkívüli eseményt követő kockázatelemzést és műszaki ellenőrzést.

A jogszabály nem mondja ki automatikusan, hogy minden, bungee jumpinghoz használt autódaru a mutatványos berendezés részének minősül. A konkrét rendszer műszaki kialakítása alapján azonban tisztázni kell, hogy a daru milyen szerepet töltött be a berendezésben.

Ha az autódaru és annak rácsos segédgémje biztosította az ugróplatform magasságát, függesztését vagy teherviselő tartószerkezetét, akkor annak rendeltetésszerű használata, terhelése, rögzítése és a teljes rendszerhez való kapcsolódása nem hagyható figyelmen kívül.

Ezért nem kizárólag a gumikötél vagy a segédkötél vizsgálata lehet indokolt. A kérdés az, hogy a ténylegesen összeállított rendszer egészének biztonságosságát ki, milyen dokumentáció és milyen műszaki számítások alapján igazolta.

A munkavédelem feladata a megelőzés

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséért a munkáltató felelős. A munkavédelmi követelmények minden szervezett munkavégzésre kiterjednek, függetlenül annak szervezeti vagy tulajdoni formájától.

Ez azt jelenti, hogy szervezett munkavégzés esetén vizsgálni kellett többek között:

• a munkafolyamat és a technológia kockázatait;
• az alkalmazott munkaeszközök rendeltetésszerű használatát;
• a munkavállalók felkészítését és oktatását;
• a vészhelyzeti és mentési eljárást;
• valamint a szükséges tanúsítványok, kezelési utasítások és gyártói dokumentumok meglétét.

Annak megállapításához, hogy a konkrét esetben ki, milyen feladatot kapott, és történt-e mulasztás, ismerni kellene a szerződéseket, a kockázatértékelést, a technológiai utasítást és a munkavédelmi dokumentációt. Ezért egyetlen munkavédelmi vagy biztonságtechnikai szakember személyes felelőssége nyilvánosan nem állapítható meg.

Azt azonban már ki lehet mondani: ha szervezett munkavégzés történt, annak munkavédelmi körülményei nem esnek kívül a hatósági ellenőrzés lehetőségén.

Miért fontos ez a Magyar Darusmentő számára?

A mostani hivatalos válasz ismét megmutatta, hogy egyetlen emeléstechnikai esemény egyszerre érintheti a gyártói előírásokat, a megfelelőségtanúsítást, a munkavédelmet, a fogyasztóvédelmet és a gyakorlati darukezelői tapasztalatot.

Éppen ezért van szükség egy olyan független szakmai kapcsolódási pontra, amely az állami és a magánszférában felhalmozott tudást összeköti, és egy felmerülő kérdéshez képes megtalálni a megfelelő darukezelőt, mérnököt, emelőgép-szakértőt, munkavédelmi szakembert, gyártói képviselőt vagy műszaki mentési szakembert.

A Magyar Darusmentő nem hatóság, és nem kíván igazságügyi szakértői szerepet magára vállalni. A cél egy olyan szakmai hálózat kialakítása, amely elősegíti a kérdések feltárását, a megfelelő szakemberek bevonását és a megelőzést szolgáló párbeszédet.

Ez az ügy nemcsak egy jogszabályi hivatkozást tisztázott. Megmutatta azt is, hogy az emeléstechnikai biztonság területén szükség van az állami, hatósági, gyártói és gyakorlati tudás szervezett összekapcsolására.

Pártl Károly Péter
A Magyar Darusmentő kezdeményezője és alapítója
Magyar Darusmentő Alapítvány – megalakítás alatt

Együtt a biztonságosabb munkavégzésért, a hatékonyabb műszaki mentésért és egy felkészültebb szakmai közösségért!

Dokumentumadatok

Dokumentumazonosító: MD-HÍR-124/2/2026
Dokumentumtípus: Szakmai hír / Hivatalos válasz és állásfoglalás
Kategória: Országos szakmai előtanulmány - Emeléstechnikai biztonság
Kiadó: Magyar Darusmentő kezdeményezés
Közzététel időpontja: 2026. szeptember 18.
Szerző: Pártl Károly Péter

Elsődleges megjelenési hely:
www.magyar-darusmento-alapitvany.hu – Hírek és események

Hivatkozási és hitelességi tájékoztató

A dokumentum elsődleges és hiteles elektronikus példánya a Magyar Darusmentő hivatalos honlapjának Hírek és események rovatában került közzétételre.

Az esetlegesen megjelenő PDF-változatok, sajtóanyagok, fordítások, kivonatok és egyéb mellékletek e dokumentum kapcsolódó, másodlagos publikációinak minősülnek. Eltérés esetén a hivatalos honlapon közzétett változat tekintendő irányadónak.

Tájékoztatás az AI-közreműködésről

A dokumentum elkészítéséhez mesterséges intelligencia nyelvi és szerkesztési támogatást nyújtott. A közölt információk kiválasztását, a végleges tartalom szakmai ellenőrzését, szükség szerinti módosítását és jóváhagyását a szerző végezte. A dokumentum tartalmáért a szerző felel.

© 2026 Magyar Darusmentő kezdeményezés
Minden jog fenntartva.