Nem a teherbírás teszi személyemelővé – ember a darura függesztett EU-ketrecben

Hol végződik a megszokás, és hol kezdődik a felelőtlenség?

Egy daru horgán rácsos fémketrec függ. A ketrecben ember áll, akit a magasba emelnek, majd onnan munkát végez.

Első pillantásra sokak számára talán csak egy "egyszerű és gyors megoldásnak" tűnik. Emeléstechnikai és munkavédelmi szempontból azonban ennél sokkal súlyosabb kérdések merülnek fel:

Alkalmas-e egy áruk tárolására és mozgatására gyártott EU-ketrec személyek emelésére?

Elég-e hozzá az, hogy a szerkezet több száz vagy akár 1500 kilogramm terhet is elbír?

Ki felel akkor, ha a munkát elrendelik, a darukezelő pedig végrehajtja?

És mit jelent valójában a jogszabályban szereplő "kivételes személyemelés"?

A válasz röviden:

Nem minden szerkezet személytartó, amely képes megtartani egy ember súlyát. A teherbírás nem azonos a személyemelésre való alkalmassággal.

Mit látunk, és mit nem állíthatunk a fényképek alapján?

A fényképeken egy rácsos rakodóládához, közismert nevén EU-ketrechez hasonló szerkezet látható. Az ilyen boxpaletták elsődleges rendeltetése áruk, alkatrészek és más anyagok tárolása, rakodása és szállítása.

Az EPAL hivatalos termékismertetője is teherszállító és tárolóeszközként mutatja be a boxpalettát. Az azon feltüntetett teherbírás az elhelyezhető árura vonatkozik – nem azt igazolja, hogy a szerkezet emberek magasba emelésére alkalmas. EPAL Box Pallet – hivatalos termékadatok

A képekből ugyanakkor nem ismerhető meg:

• az eszköz gyártói dokumentációja;
• annak eredeti és engedélyezett rendeltetése;
• az esetleges átalakítás műszaki dokumentációja;
• a megfelelőségi nyilatkozat;
• a munkavédelmi üzembe helyezés dokumentuma;
• az időszakos felülvizsgálatok eredménye;
• a személyemelésre vonatkozó kockázatértékelés;
• az írásos emelési technológia;
• a mentési terv;
• a függesztőeszközök azonosíthatósága és felülvizsgálati állapota;
• valamint az sem, hogy ki és milyen feltételekkel rendelte el a műveletet.

Ezért kizárólag a fényképek alapján nem jelenthető ki, hogy pontosan milyen jogsértés történt, és az sem, hogy annak személy szerint ki a felelőse.

Azt azonban szakmailag ki lehet és ki is kell mondani:

A képeken látható megoldás olyan súlyos munkavédelmi és emeléstechnikai kérdéseket vet fel, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

Egy rácsos rakodóláda nem válik személyemelő kosárrá

A legveszélyesebb tévhit az, hogy ha egy ketrec 900 vagy 1500 kilogramm árut elbír, akkor egy 80–100 kilogrammos ember emelésére is biztonságosan használható.

Ez alapvető szakmai tévedés.

Személyemelésnél nem kizárólag a statikus teherbírás számít. Vizsgálni kell többek között:

• a szerkezet dinamikus igénybevételét;
• a felfüggesztési pontok kialakítását és szilárdságát;
• a függesztés redundanciáját és kiakadás elleni biztosítását;
• a padozat kialakítását;
• az oldalvédelem magasságát és szilárdságát;
• a nyitható elemek akaratlan kinyílás elleni védelmét;
• a kiesés, beszorulás és összenyomás veszélyét;
• a személyek számát és a megengedett összterhelést;
• a kijelölt egyéni védőeszköz-rögzítési pontokat;
• a vészhelyzeti leengedés lehetőségét;
• valamint a mentés és önmentés feltételeit.

Egy árumozgatásra gyártott ketrec teherbírási felirata legfeljebb azt mutathatja meg, hogy rendeltetésszerű használatakor mekkora áruterhet viselhet. Nem személyemelési tanúsítvány, nem helyettesíti a megfelelőségi dokumentációt, és nem igazolja a személytartóként történő használhatóságot.

Mit követel meg a szabályozás?

A munkaeszközök biztonságáról szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 44. § (1) bekezdése világos főszabályt állít fel:

Munkavállalót az erre a célra kialakított teheremelő munkaeszközzel, illetve kiegészítő berendezéssel lehet emelni.

A rendelet valóban lehetőséget ad arra, hogy technológiai vagy kármegelőzési okból kivételesen eltérjenek ettől. A kivétel azonban nem azt jelenti, hogy bármilyen, megfelelően erősnek gondolt ketrec automatikusan személytartóvá válhat.

A kivételes alkalmazás feltétele, hogy a munkáltató:

• a biztonságos emelés minden feltételét maradéktalanul megteremtse;
• biztosítsa a szükséges felügyeletet;
• folyamatos kommunikációt teremtsen a darukezelő és a felemelt személy között;
• előzetesen megtervezze a mentést;
• valamint a megfelelő mentőeszközöket a munkavégzés teljes időtartama alatt rendelkezésre bocsássa.

Ugyanez a rendelet azt is előírja, hogy a személytartó lezuhanásának, a munkavállaló kiesésének, beszorulásának és összenyomásának kockázatát ki kell küszöbölni, meghibásodás esetén pedig biztosítani kell a függve maradt személy mentését. A személytartót véletlen elmozdulás ellen is biztosítani kell. 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet, 36. és 44. §

A kivétel tehát nem kiskapu, hanem rendkívüli, szigorúan megtervezendő és igazolandó eljárás.

Mit jelent az "alkalmassá tett" személytartó?

Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat ismeri az ideiglenesen személyemelésre használt emelőberendezés fogalmát. Ez azonban nem azonos azzal, hogy valaki láncot akaszt egy tetszőleges ketrecre, majd embert állít bele.

A szabályzat többek között előírja:

• az emelőkötél személyemelés előtti felülvizsgálatát és az erről szóló írásos nyilatkozatot;
• az emelőberendezés kifogástalan és üzemképes állapotát;
• az előírt ellenőrzések és vizsgálatok elvégzését;
• azok emelőgépnaplóban történő rögzítését;
• a veszélyes térbe kerülés kizárását;
• a mentésre és önmentésre történő előzetes felkészülést;
• valamint a garantált teherviselő mentési pont kijelölését.

A szabályzat szerint a darukezelőnek meg kell tagadnia azt az utasítást, amely ellentétes a szabályzattal vagy a használati utasítással, illetve megítélése szerint balesetet vagy anyagi kárt okozhat. Ha pedig nem tudja eldönteni, hogy a tárgy vagy eszköz biztonságosan megemelhető-e, az üzemeltetőtől vagy az emelőgép-ügyintézőtől kell utasítást kérnie. 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet – Emelőgép Biztonsági Szabályzat

Hol van az adattábla és a dokumentáció?

Egy személyemelésre szolgáló berendezés megfelelőségét nem lehet bemondásra vagy szemrevételezésre elfogadni.

A gépek biztonsági követelményeiről szóló 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet szerint a gépen olvashatóan és maradandóan fel kell tüntetni legalább:

• a gyártó nevét és teljes címét;
• a gép megnevezését;
• a CE-jelölést;
• a sorozat- vagy típusmegnevezést;
• adott esetben a sorozatszámot;
• valamint a gyártás évét.

Személyek emelésére szolgáló tehertartón ezen túl fel kell tüntetni:

• a benne tartózkodó személyek megengedett számát;
• és a megengedett legnagyobb terhelést.

A teherfelvevő és függesztőeszközökön is felismerhetőnek kell lennie az azonosítónak, a névleges teherbírásnak és az utolsó teherpróba adatainak. 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet

Ezért egy személyemelőként használt szerkezetnél alapvető kérdés:

Hol található az eszköz személyemelési rendeltetését és műszaki azonosságát igazoló adattábla?

És további kérdések következnek:

• Ki a gyártó?
• Mi az eszköz pontos típusa és gyártási száma?
• Mikor gyártották?
• Hány személy emelésére alkalmas?
• Mekkora a megengedett személyemelési összterhelése?
• Hol található a megfelelőségi nyilatkozata?
• Milyen szabvány és műszaki dokumentáció alapján gyártották vagy alakították át?
• Mikor volt az utolsó felülvizsgálata és terhelési próbája?
• Hol vannak a személyi zuhanás elleni védelem kijelölt rögzítési pontjai?
• Hol található a mentő- vagy önmentő rendszer rögzítési pontja?

Ha ezekre nincs egyértelmű és dokumentumokkal igazolható válasz, a személyemelés nem alapulhat azon, hogy "eddig sem történt baj".

Ki a felelős?

A felelősséget nem lehet kizárólag a darukezelő vállára tenni. A biztonságos munkavégzés megszervezéséért elsődlegesen a munkáltató felel.

A felelősségi láncban azonban több szereplő is megjelenhet:

• a munkáltató, aki a munkát megszervezi és elrendeli;
• az emelőgép üzemeltetője;
• az emelőgép-ügyintéző;
• az emelést irányító személy;
• a kötöző vagy irányító;
• a munkavédelmi feladatokat ellátó szakember;
• a darukezelő;
• valamint a munkavégzésben részt vevő munkavállaló.

A munkavédelmi törvény szerint a munkáltató felelős a biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért, és ezt a felelősséget a munkavállalók kötelezettségei nem szüntetik meg.

Ugyanez a törvény ugyanakkor azt is kimondja:

Ha a munkáltatói utasítás teljesítésével a munkavállaló másokat közvetlenül és súlyosan veszélyeztetne, az utasítás végrehajtását meg kell tagadnia.

Ez már nem pusztán lehetőség, hanem kötelezettség. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 2. és 63. §

A darukezelő tehát nem mentesül automatikusan azzal, hogy a munkát valaki elrendelte. Ugyanakkor elfogadhatatlan lenne az is, ha egy veszélyesen megszervezett munkafolyamat után minden felelősséget kizárólag rá hárítanának.

Az utasítás nem változtatja biztonságossá a veszélyes műveletet, a végrehajtás pedig nem törli el az elrendelő és a munkát megszervező felelősségét.

A szabályok nem ismerete nem mentesít

A munkavédelemben különösen veszélyes az a gondolkodás, amely szerint az évek óta alkalmazott gyakorlat szükségképpen szabályos és biztonságos.

Nem válik biztonságossá egy művelet attól, hogy:

• már korábban is elvégezték;
• más cégnél is így csinálják;
• csak néhány percről van szó;
• a ketrec látszólag erős;
• a darukezelő gyakorlott;
• a munkavállaló önként beszáll;
• vagy korábban még nem történt baleset.

A szabályok nem ismerete nem mentesít a felelősség alól. A megszokás pedig nem műszaki megfelelőség.

A jogszabályok ismeretének hiánya különösen nem lehet elfogadható azoknál, akik munkát rendelnek el, emelőgépet üzemeltetnek, emelést irányítanak vagy emberek biztonságáért felelnek.

Miért különösen aggasztó, ha mindezt nyilvánosan közzéteszik?

Illusztráció – a közösségi médiában közzétett munkavégzési felvételek nemcsak figyelmet keltenek, hanem súlyos munkavédelmi kérdéseket is felvethetnek. A kép mesterséges intelligenciával készült, nem egy konkrét esemény dokumentációja. 

A magyarországi darus vállalkozások és szakmai oldalak közösségi médiában közzétett tartalmait figyelve sajnos nem egyetlen alkalommal találkozhatunk olyan fényképekkel, amelyek komoly emeléstechnikai vagy munkavédelmi kérdéseket vetnek fel.

Nem feltétlenül ugyanilyen esetről van szó minden alkalommal. Előfordulhat kifogásolható talpalás, ismeretlen teherbírású függesztőeszköz, veszélyes munkaterület, hiányos lezárás, függő teher alatti tartózkodás vagy rendeltetésétől eltérően használt eszköz.

Emberileg és szakmailag is nehezen érthető, amikor egy súlyosan aggályosnak látszó munkafolyamatot egy vállalkozás nemcsak végrehajt, hanem referenciaként, sikerként vagy reklámként nyilvánosan közzé is tesz.

A probléma nem az, hogy "titokban kellett volna csinálni". Éppen ellenkezőleg:

Az ilyen munkát nem eltitkolni kell, hanem el sem szabad kezdeni addig, amíg annak minden biztonsági feltétele nem igazolt.

A nyilvános közzététel azonban tovább növeli a társadalmi és szakmai felelősséget, mert azt az üzenetet közvetítheti más vállalkozásoknak és gépkezelőknek, hogy a bemutatott gyakorlat elfogadott, követhető és biztonságos.

Egy veszélyes gyakorlat reklámozása normalizálhatja a szabálytalanságot.

Nem maradhatunk a kérdések szintjén

A Magyar Darusmentő kezdeményezés célja nem egy vállalkozás nyilvános meghurcolása és nem egy darukezelő személyes felelősségének fényképek alapján történő megállapítása.

A cél annak tisztázása, hogy:

• milyen műszaki és dokumentációs feltételekkel használható darura függesztett személytartó;
• mit jelent pontosan a kivételes személyemelés;
• milyen adattáblával és megfelelőségi dokumentumokkal kell rendelkeznie az eszköznek;
• ki jogosult annak alkalmasságát megállapítani;
• milyen felülvizsgálatok szükségesek;
• hogyan oszlik meg a felelősség;
• és mit kell tennie a darukezelőnek, ha veszélyes utasítást kap.

Ezért indokoltnak tartjuk, hogy a fényképek és az általuk felvetett általános szakmai kérdések alapján hivatalos állásfoglalást kérjünk:

1. az illetékes megyei vagy fővárosi kormányhivatal munkavédelmi hatóságától;
2. a munkavédelem országos szakmai irányításáért felelős szervezeti egységtől;
3. indokolt esetben a termékbiztonsági és piacfelügyeleti hatáskörrel rendelkező hatóságtól;
4. valamint szakmai párbeszéd céljából a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától és az érintett szakmai szervezetektől.

A fogyasztóvédelmi megkeresés csak akkor lehet elsődlegesen releváns, ha fogyasztói forgalomba hozott termék vagy szolgáltatás biztonsága is érintett. Egy munkahelyi személyemelési gyakorlat vizsgálatának elsődleges fóruma jellemzően a munkavédelmi hatóság. Az iparkamara pedig nem munkavédelmi hatóság, de fontos szereplője lehet a vállalkozások tájékoztatásának és a szakmai álláspont kialakításának.

A következő lépés ezért nem egy elhamarkodott ítélet, hanem egy dokumentált szakmai megkeresés lehet.

Kérdéseink az illetékes szervekhez

• Használható-e egy eredetileg árutárolásra és árumozgatásra gyártott EU-ketrec személyek emelésére?
• Milyen dokumentált eljárással tehető egy eredetileg nem személyemelésre gyártott szerkezet alkalmassá erre a célra?
• Milyen adatokat kell feltüntetni a személytartó adattábláján?
• Kötelező-e a gyártó, a típus, a gyártási vagy sorozatszám, a gyártási év, a személyek megengedett száma és a személyemelési teherbírás feltüntetése?
• Milyen megfelelőségi, vizsgálati és üzembe helyezési dokumentumok szükségesek?
• Milyen követelmények vonatkoznak a felfüggesztési pontokra és a függesztőeszközökre?
• Milyen egyéni zuhanás elleni és mentési rendszer szükséges?
• Pontosan milyen körülmények tekinthetők a rendelet szerinti technológiai vagy kármegelőzési kivételnek?
• Ki jogosult elrendelni és engedélyezni az ilyen személyemelést?
• Milyen felelőssége van a munkáltatónak, az üzemeltetőnek, az emelésirányítónak, a kötözőnek és a darukezelőnek?
• Milyen eljárást kell követnie annak a darukezelőnek, akit aggályos személyemelés végrehajtására utasítanak?

Zárszó

Az ember nem teher.

A személyemelés nem egyszerű daruzási feladat, és nem oldható meg azzal, hogy keresünk egy kellően erősnek látszó ketrecet, négy lánccal a horogra függesztjük, majd valakit beleállítunk.

Nem az a döntő kérdés, hogy a ketrec elbírja-e az embert. Az a kérdés, hogy személyemelésre tervezték, gyártották, vizsgálták, dokumentálták és biztonságosan üzembe helyezték-e.

Ha erre nincs hitelt érdemlő, iratokkal alátámasztott válasz, akkor az emelést nem magyarázni kell, hanem megállítani.

A szabályok nem ismerete nem mentesít a felelősség alól. Az utasításra történő munkavégzés sem jelent automatikus felmentést. A pillanatnyi gyorsaság, az olcsóbb megoldás, a megszokás vagy a "mindig így csináltuk" érvelés pedig soha nem írhatja felül az emberi élet védelmét.

Egyetlen fénykép nem elegendő minden körülmény bizonyítására. Arra azonban elegendő lehet, hogy végre feltegyük azokat a kérdéseket, amelyeket egy súlyos baleset után már késő lenne megkérdezni.

Jogi és szakmai megjegyzés

A publikáció célja általános szakmai és munkavédelmi kérdések bemutatása. A fényképek alapján nem állapít meg konkrét jogsértést, hatósági felelősséget vagy személyes vétkességet. Ezek megítélése a teljes dokumentáció, a helyszíni körülmények és az érintettek nyilatkozatainak ismeretében az illetékes hatóság feladata.

Felhasznált főbb források

• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
• 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet
• 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet – Emelőgép Biztonsági Szabályzat
• 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről
• EPAL Box Pallet – hivatalos termékismertető

Személyes vélemény – amikor a felelősség gazdát keres

Egyelőre sajnos úgy látom, mintha ezen a területen mindenki azt tenne, amit akar – és úgy, ahogyan akarja. Amikor pedig egy kirívó eset miatt valaki hivatalos bejelentést tesz, sokszor nemcsak a magánszereplők bizonytalanodnak el. Az állami szervezetrendszerben is komoly fejtörést okozhat annak eldöntése, hogy az ügy pontosan melyik hatóság vagy intézmény hatáskörébe tartozik.

Már önmagában ez is figyelmeztető jel. Egy életveszélyesnek tűnő munkavégzés megítélése nem veszhet el a hatáskörök, illetékességek és továbbított beadványok útvesztőjében. A bizonytalan hatósági út nem jelentheti azt, hogy maga a tevékenység is következmények nélkül maradhat.

Különösen elgondolkodtatónak tartom, amikor az ilyen munkavégzésről készült fényképeket büszkén és nyilvánosan közzéteszik a közösségi médiában. Egy bejegyzés ugyanis már nem kizárólag az adott munkát végző személyekről vagy vállalkozásról alakít ki véleményt. A képen látható darut, annak gyártóját és az egész szakmát is akaratlanul összekapcsolhatja egy olyan eljárással, amelyhez a gyártónak vélhetően semmi köze, és amelyet valószínűleg nem is támogatna.

Az európai gépgyártók kommunikációjában a biztonság, a minőség és a felelős üzemeltetés alapvető érték. Ha egy korszerű géppel rendeltetésétől eltérő, kétséges vagy dokumentálatlan eszközzel emelnek embert, az nem feltétlenül a gép hibája, és önmagában nem bizonyítja a gyártó felelősségét. A nyilvánosság előtt azonban mégis sértheti vagy nevetségessé teheti azt a biztonsági és minőségpolitikai szemléletet, amelyet a gyártó hosszú évek munkájával épített fel.

Személyes véleményem szerint egy ilyen fénykép nem reklám, hanem komoly reputációs kockázat. A kívülálló nem feltétlenül választja külön a gépet annak szabálytalan vagy szakszerűtlen használatától. Csak azt látja, hogy egy adott gyártó berendezésével embert emelnek egy teherszállításra készült ketrecben – és ebből könnyen téves következtetést vonhat le magáról a gépről és annak gyártójáról is.

Éppen ezért a gyártóknak és hazai képviseleteiknek sem lehet közömbös, milyen módon használják és milyen nyilvános tartalmakban jelenítik meg a gépeiket. Nem azért, mert minden kezelői döntésért ők felelnének, hanem mert a nevükhöz kapcsolódó biztonsági kultúrát az ilyen képek súlyosan rombolhatják.

A szabályok nem ismerete nem mentesít azok betartása és a saját döntéseink következményeinek vállalása alól. A nyilvános közzététel pedig nem tesz elfogadhatóvá egy veszélyesnek látszó munkamódszert – csupán láthatóvá teszi, hogy mennyire sürgető lenne végre egyértelmű felelősségi, ellenőrzési és hatósági rendet kialakítani.

Pártl Károly Péter
A Magyar Darusmentő kezdeményezője és alapítója
Magyar Darusmentő Alapítvány – megalakítás alatt

Együtt a biztonságosabb munkavégzésért, a hatékonyabb műszaki mentésért és egy felkészültebb szakmai közösségért!

Dokumentumadatok

Dokumentumazonosító: MD-HÍR-148/2026
Dokumentumtípus: Szakmai véleménycikk
Kategória: Országos szakmai előtanulmány - Emeléstechnika és munkabiztonság
Kiadó: Magyar Darusmentő kezdeményezés
Közzététel időpontja: 2026. szeptember 17.
Szerző: Pártl Károly Péter

Elsődleges megjelenési hely:
www.magyar-darusmento-alapitvany.hu – Hírek és események

Hivatkozási és hitelességi tájékoztató

A dokumentum elsődleges és hiteles elektronikus példánya a Magyar Darusmentő hivatalos honlapjának Hírek és események rovatában került közzétételre.

Az esetlegesen megjelenő PDF-változatok, sajtóanyagok, fordítások, kivonatok és egyéb mellékletek e dokumentum kapcsolódó, másodlagos publikációinak minősülnek. Eltérés esetén a hivatalos honlapon közzétett változat tekintendő irányadónak.

Tájékoztatás az AI-közreműködésről

A dokumentum elkészítéséhez mesterséges intelligencia nyelvi és szerkesztési támogatást nyújtott. A közölt információk kiválasztását, a végleges tartalom szakmai ellenőrzését, szükség szerinti módosítását és jóváhagyását a szerző végezte. A dokumentum tartalmáért a szerző felel.

© 2026 Magyar Darusmentő kezdeményezés
Minden jog fenntartva.