„Jobbra!” – de melyik darunak szólt? A rádiós irányítás biztonsága a darukezelő szemével

Rádiós irányítás emelési feladat közben. A képen emeléstechnikai szakirányítóként veszek részt a munkában. Fotó: saját archívum. 

Véleménycikk

Darukezelőként dolgoztam olyan feladaton, ahol egy tízemeletes épület tetejére kellett felemelnem a terhet. Amíg láttam a mozgását, tudtam követni, mi történik. Amikor azonban a teher az épület takarásába került, már a fent dolgozó irányító jelzéseire kellett hagyatkoznom.

A tetőn álló szakember mutatott valamit, de lentről nem lehetett eldönteni, hogy lejjebb engedjem, emeljem, jobbra forduljak vagy balra. Néha inkább úgy tűnt, mintha egy darazsat próbálna elkergetni magáról.

Ezen lehet mosolyogni. A teher mozgatását azonban nem lehet találgatásra alapozni. Ha a darukezelő nem látja a munkafolyamat egészét, az irányítóval való kapcsolat a biztonságos emelés egyik alapfeltétele.

Képfelirat: "A teher útja és lehelyezési helye a darukezelő számára nem mindig látható. Tatabányai munkavégzés, saját felvétel." 

A jogszabály nem áll meg annál, hogy "van rádió"

Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat 8.3.15. pontja szerint a karjelzés "megfelelő és megbízható kétoldalú rádiókapcsolattal, kötelező visszajelzéssel" helyettesíthető.

Ebben a mondatban a "kétoldalú" szó könnyen félreértéshez vezethet. Ha két kézi rádióval az irányító és a kezelő beszélni tud egymással, a kapcsolat műszaki értelemben kétoldalú. Ettől még meg kell vizsgálni, hogy az adott emeléshez megfelelő és megbízható-e, valamint megvalósul-e a kötelező visszajelzés.

A kezelőnek tudnia kell, ki adhat neki utasítást. Értenie kell, melyik darunak szól a közlés, és lehetőséget kell kapnia a visszakérdezésre. Az irányítónak pedig tudnia kell, hogy az utasítása valóban eljutott a megfelelő emberhez. A szabályzat az emelés előtti egyértelmű tájékoztatást is előírja arról, kinek a jelzéseit köteles figyelembe venni a kezelő. Emelőgép Biztonsági Szabályzat, 8.1.15.

Ezt a teljes követelményt kellene megmutatnia a darukezelőnek, amikor azt hallja: "Adtunk rádiót, mi a probléma?"

Miért vittem magammal négy saját URH-rádiót?

Képfelirat: "Rádiós kapcsolattartás egy tatabányai emelési feladat során. A munkában emeléstechnikai szakirányítóként vettem részt. Saját felvétel." 

Volt idő, amikor inkább megvásároltam négy URH-rádiót, és a saját készülékeimet vittem a munkaterületre. Így az irányításban részt vevőkkel előre ki tudtuk alakítani a kapcsolattartás rendjét, és nem a munka közben kellett megoldást keresnünk arra, hogyan beszéljünk egymással.

A célom az volt, hogy az utasítás egyértelműen az irányító és az érintett darukezelők között jusson el a címzetthez. Ha két daruval dolgoztunk, tisztáztuk, melyik az egyes és melyik a kettes daru. A vezényszavakból kiderült, ha az utasítás csak az egyiknek vagy mindkettőnek szólt. A "párosban, fiúk" kifejezésnek is előre egyeztetett jelentése volt.

Ez a személyes megoldásom volt egy gyakorlati problémára. Önmagában az, hogy egy készülék URH-rádió, még nem bizonyítja, hogy a használt frekvencia kizárólagos vagy zavartól védett. Az ilyen jogosultságot és a hálózat műszaki feltételeit külön kell rendezni. Az NMHH tájékoztatója ismerteti a tervezett URH-rádióhálózatok engedélyezésének menetét.

A hangjelzésnek is egyértelmű jelentése van

A darukezelő keze munka közben a gép kezelőszervein van. Nem jó megoldás, ha minden bizonytalanságnál a kézi rádió után kell nyúlnia, miközben a teher mozgását irányítja. Ezért a rádiózás mellett a gép hangjelzéseinek jelentését is ismerni kell.

Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat 8.2.6. pontja a hangjelzővel felszerelt emelőgépnél a következő jelzéseket határozza meg:

Hangjelzés Jelentése
Egy rövid jel Figyelmeztetés az egyes munkaműveletek megkezdése előtt.
Két rövid jel Az utasítás nem egyértelmű, vagy a terhet nem lehet biztonságosan mozgatni.
Folyamatos jel: veszélyhelyzet. Keserű tréfával szoktam mondani: ha a darukezelő már folyamatosan nyomja a dudát, akár mosolyoghat is hozzá – a többiek viszont ne mosolyogjanak. Ilyenkor azonnal reagálni kell: meg kell állítani a veszélyes mozgást. 

A két rövid jel tehát nem azt jelenti, hogy "rendben, végrehajtom". Azt jelzi, hogy valamit tisztázni kell, vagy a mozgás nem végezhető biztonságosan. A folyamatos hangjel veszélyre figyelmeztet. Ezeket követendő jelzésként éppen ebben a jelentésben kell használni.

A hangjelzés ugyanakkor nem helyettesíti automatikusan a rádión elvárt visszajelzést. A munkaszervezésnél azt is meg kell oldani, hogy a kezelő biztonságosan tudjon válaszolni és visszakérdezni, amikor erre szükség van.

A munka előtti megbeszélés nem formaság

Darukezelő kollégáimnak azt szoktam javasolni, hogy az előírt gépüzemi bejegyzések mellett a saját munkanapi feljegyzésükben is rögzítsék, ki a kötöző, ki az irányító, és milyen rádiós kapcsolatot használnak. Én feljegyeztem azt is, hogy URH-rendszerrel vagy közös használatú kézi rádióval dolgoztunk. Ez az én gyakorlati módszerem volt; nem állítom, hogy a jogszabály ilyen külön feljegyzést ír elő.

A megbeszélés során beszéltem a kötözővel és az irányítóval. Megismertem a hangjukat, tisztáztuk a feladatot és a vezényszavakat. Az ismerős hang segíthet felismerni, ha valami szokatlan szólal meg a rádióban, de önmagában nem bizonyítja, kitől érkezett az utasítás. Ha bizonytalan voltam, visszakérdeztem.

A boltokban könnyen beszerezhető PMR446 rádióknál ezt különösen fontos észben tartani. A csatornáikat több felhasználó közösen használhatja. A csatornaválasztás vagy az úgynevezett "alkód" nem ad egy darucégnek kizárólagos frekvenciát. CEPT/ECC határozat a PMR446 rendszerről; ETSI műszaki leírás az "alkódok" működéséről

Ezt nem lehet pusztán ár alapján eldönteni

Egy darucégnek – különösen, ha már több gépet, akár tíz darut üzemeltet – komolyan meg kell vizsgálnia egy tervezett vállalati rádiórendszer kialakítását. Ehhez hozzátartozhat a daruk és az irányítók előre meghatározott kapcsolata, a munkaterületi lefedettség vizsgálata és annak lehetősége, hogy váratlan helyzetben a cég kijelölt munkatársa is segítséget tudjon adni.

Ez nem pusztán készülékvásárlás. A rendszernek a tényleges munkaterületen kell működnie, a résztvevőknek pedig tudniuk kell, kihez, mikor és milyen utasítással fordulhatnak. Több daruval végzett együttes emelésnél a szabályzat közvetlen és kifogástalan információs kapcsolatot követel meg az irányító és a kezelők között; az információ megszakadásakor a műveletet le kell állítani. Emelőgép Biztonsági Szabályzat, 5.1.7–5.1.8.

A szakmában hallani történeteket félreértett utasításokról és anyagi károkról: megsérült rakományról, épületrészről, kitört ablakról. Konkrét esetek vizsgálata nélkül nem állítom, hogy ezeket mind rádiós zavar okozta. De az biztos, hogy a sietős emelés nem hatékony, ha a végén kárt kell helyreállítani. És a kárról szóló vita eltörpül amellett, ha valaki megsérül.

A darukezelő testi épsége, a munkaterületen dolgozók biztonsága és a rábízott technika védelme nem választható el egymástól. Ezért a rádiós irányítást munkavédelmi feltételként kell kezelni, és az adott feladathoz alkalmas kapcsolatot kell biztosítani. A jogszabály nem nevezi meg kötelező megoldásként a vállalati URH-hálózatot, de a megfelelő és megbízható kétoldalú kapcsolat, kötelező visszajelzéssel számon kérhető követelmény.

A Magyar Darusmentő kezdeményezésének egyik célja, hogy ezekről a gyakorlati és szabályértelmezési kérdésekről szakmai egyeztetés induljon az üzemeltetőkkel, a darukezelőkkel és az illetékes szervekkel. Mert ha a kezelő nem látja a terhet, akkor nem elég annyit mondani neki: "Rádió van nálad." Tudnia kell, hogy az irányításra valóban számíthat.

"De hát 2026-ban már van mobiltelefon"

Persze, hogy van. Egy telefonhívással sok helyzetben lehet kapcsolatot tartani. De ha a darukezelő nem látja a terhet, fel kell tenni néhány egyszerű kérdést: van-e térerő a teljes munkaterületen, például a csarnok belsejében? Azonnal észrevehető-e, ha megszakad a hívás? Hogyan történik a visszajelzés?

És gondoljunk bele emberileg is. Mi van, ha munka közben otthonról keresik a kezelőt, mert fontos családi ügy történt? A családjával való kapcsolatát senkitől nem lehet elvitatni. Az emelés irányítását viszont nem szerencsés ugyanarra a személyes telefonhívásra alapozni, amelyet más hívások is elérhetnek.

Ez is oka annak, hogy egy több darut üzemeltető cégnél komolyan érdemes foglalkozni a munkára kialakított rádiós rendszerrel. A kezelő, az irányító és szükség esetén a cég kijelölt munkatársa előre meghatározott rend szerint tarthat kapcsolatot. A kérdés az, hogy az emelés pillanatában megbízhatóan elérik-e egymást – akkor is, amikor a kezelő már nem látja a terhet.

Meggyőződésem, hogy ha a darutulajdonosok nagyobb figyelmet fordítanának a kezelők biztonságos munkafeltételeire – köztük a megbízható rádiós kapcsolatra –, annak a gépek állapota is hasznát látná. Egy időben megértett utasítás vagy egy tisztázás miatt megállított mozdulat a dolgozót védi, és a daruban, a teherben vagy az épületben keletkező kárt is megelőzheti. A kezelő biztonságára fordított figyelem a rábízott technikát is védi.

Pártl Károly Péter
A Magyar Darusmentő kezdeményezője és alapítója
Magyar Darusmentő Alapítvány – megalakítás alatt

Együtt a biztonságosabb munkavégzésért, a hatékonyabb műszaki mentésért és egy felkészültebb szakmai közösségért!

Dokumentumadatok

Dokumentumazonosító: MD-HÍR-158/2026
Dokumentumtípus: Saját darukezelői tapasztalatra épülő szakmai véleménycikk és munkavédelmi figyelemfelhívás
Kategória: Országos szakmai előtanulmány
Kiadó: Magyar Darusmentő kezdeményezés
Közzététel időpontja: 2026. szeptember 24.
Szerző: Pártl Károly Péter

Elsődleges megjelenési hely:
www.magyar-darusmento-alapitvany.hu – Hírek és események

Hivatkozási és hitelességi tájékoztató

A dokumentum elsődleges és hiteles elektronikus példánya a Magyar Darusmentő hivatalos honlapjának Hírek és események rovatában került közzétételre.

Az esetlegesen megjelenő PDF-változatok, sajtóanyagok, fordítások, kivonatok és egyéb mellékletek e dokumentum kapcsolódó, másodlagos publikációinak minősülnek. Eltérés esetén a hivatalos honlapon közzétett változat tekintendő irányadónak.

Tájékoztatás az AI-közreműködésről

A dokumentum elkészítéséhez mesterséges intelligencia nyelvi és szerkesztési támogatást nyújtott. A közölt információk kiválasztását, a végleges tartalom szakmai ellenőrzését, szükség szerinti módosítását és jóváhagyását a szerző végezte. A dokumentum tartalmáért a szerző felel.

© 2026 Magyar Darusmentő kezdeményezés
Minden jog fenntartva.