A szakmai párbeszéd nem maradhat levelezés – gyakorlótelepre és közös munkára van szükség
Személyes vélemény és helyzetértékelés a Magyar Darusmentő kezdeményezés eddigi tapasztalatairól
Több éve próbálom közelebb hozni egymáshoz a magyar darus társadalom szereplőit: a darukezelőket, a teherkötözőket, az emeléstechnikai szakembereket és a darus vállalkozásokat. A Magyar Darusmentő kezdeményezéssel azt szeretném elősegíteni, hogy a különböző helyeken megszerzett tudás közös felkészülésben és gyakorlati együttműködésben találkozzon.
Volt hivatásos tűzoltóként, darukezelőként és emeléstechnikai szakirányítóként számomra ez személyes ügy is. Megismerhettem a műszaki mentés és a civil emeléstechnikai munka világát. Láttam, mennyit számít a megfelelő gép, a felkészült kezelő, az előkészítés és az, hogy a résztvevők értik-e egymás feladatát.
Ma már azt látom: a kezdeményezés következő szakaszát konkrét gyakorlati feladatokra és az azokban részt vállaló emberekre kell építeni.
Hittem a nyitottabb szakmai szemléletben
A rendszerváltást követően (2026.04.12) hittem abban, hogy a szemléletváltás az intézmények működésében is megjelenik. Abban, hogy a gyakorlati tapasztalattal érkező szakember kérdéseit meghallgatják, a javaslatait érdemben megvizsgálják, és ahol közös cél mutatkozik, ott együttműködés kezdődhet.
Ezt a nyitottságot ma is fontosnak tartom.
Az itt megfogalmazott kritika a szakmai megkeresések kezeléséről és az együttműködés tapasztalatairól szól. Nem a miniszterelnök vagy a kormány személyes minősítése. A kérdésem az, hogy az érintett szervezetek szintjén hogyan lesz a biztonság, a képzés és a felkészültség fontosságából közösen végzett munka.
Sok megkeresés után is kevés a konkrét közös lépés
Az elmúlt időszakban a magánszféra szereplőihez, szakmai és érdekképviseleti szervezetekhez, állami intézményekhez, valamint az akadémiai és tudományos szféra felé is fordultam kérdésekkel és javaslatokkal.
Érkeztek válaszok, elismerő visszajelzések és olyan egyeztetések is, amelyek lehetőséget adtak az elképzelés bemutatására. Ezeket értékelem, és köszönöm mindazoknak, akik időt és figyelmet szántak a kezdeményezésre.
Ugyanakkor személyes tapasztalatom szerint a megkeresések jelentős részénél nem jutottunk el a felvetett gyakorlati kérdések közös feldolgozásáig és a konkrét részvétel meghatározásáig.
Egy idő után nehéz elkerülni a kérdést: ha fontosnak tartjuk a szakmai fejlődést, miért ilyen nehéz megállapodni akár egy közös bemutatóban, egy gyakorlati feladatban vagy egy érdemi szakmai véleményezésben?
A hallgatás és az elutasítás számomra azt jelzi, hogy az adott szereplő részéről jelenleg nincs vállalt részvétel. Azt azonban nem bizonyítja, hogy a felvetett gyakorlási és együttműködési igények ne léteznének. Ezeket továbbra is fel kell tárni.
Engem a végzettségemről kérdeznek – én miért ne kérdezhetnék a gyakorlati tudásról?
Megkereséseim során újra és újra találkozom ugyanazzal a kérdéssel: mi a végzettségem?
Van szakmai végzettségem és jogosultságom. Mégis több helyen azzal szembesülök, hogy az adott területen elvárt végzettség hiányára hivatkozva nem jutunk el a javaslataim érdemi megvitatásáig.
Ilyenkor felmerül bennem: miért természetes megkérdezni egy gyakorlati szakembertől, milyen bizonyítványa van, miközben kényelmetlen kérdésnek számít, ha ő érdeklődik a vele szemben ülő szakember gyakorlati tapasztalatáról?
Miért ne kérdezhetném meg egy diplomával vagy szakmai bizonyítvánnyal – például korábban megszerzett OKJ-s képesítéssel – rendelkező embertől: milyen feladatokat végzett a gyakorlatban, milyen helyzetekben kellett döntenie, és milyen tapasztalatokra építi az álláspontját?
Ezt szakmai kérdésnek tartom. Ugyanolyan jogosnak, mint azt, amelyet nekem tesznek fel.
A végzettség meghatározott tanulmányok és vizsgák teljesítését igazolja. Fontos érték, és vannak feladatok, amelyekhez előírt képesítés szükséges. A gyakorlati felkészültség megismeréséhez azonban a bizonyítvány mellett az elvégzett munkákról, a döntésekről és a megszerzett tapasztalatokról is beszélnünk kell.
Egy diploma vagy szakmai bizonyítvány mögött is lehet jelentős gyakorlati tudás. Ugyanígy egy más szakmai úton járó embernek is lehet olyan tapasztalata, amelyből az oktató, a mérnök vagy az intézményi döntéshozó tanulhat. Ennek megismeréséhez kölcsönös érdeklődésre van szükség.
Számomra az egész történet egyik legelszomorítóbb része az, amikor úgy érzem: közel harminc év alatt megszerzett gyakorlati tudásom háttérbe szorul, mert nincs meg az a végzettségem, amelyet az adott szereplő elvár.
Ez a tapasztalat nem tűnik el. De elveszhet a lehetőség arra, hogy mások tanuljanak belőle, ha a beszélgetés már a végzettség ellenőrzésénél lezárul.
Szeretném, ha különbséget tennénk egy képesítéshez kötött feladat ellátása és egy szakmai párbeszédben való részvétel között. A tapasztalatok megosztásának, egy gyakorlati probléma bemutatásának vagy egy közös program előkészítésének értékét az elmondottak tartalma alapján is meg lehet ítélni.
A tervezett gyakorlótelepnek ebben is szerepe lehetne: közös feladatokon keresztül találkozhatna az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalat. Ott megmutatható, megvitatható és továbbadható lenne az, amit ki-ki a saját szakmai útján megtanult.
A magánszférának is van felelőssége
A magyar darus és emeléstechnikai vállalkozásoknál jelentős gyakorlati tapasztalat halmozódik fel. Ennek megosztása a teljes szakmai közösség számára értékes lehet.
Tisztelet azoknak, akik válaszolnak a kérdésekre, megosztják a tapasztalataikat, vagy lehetőséget keresnek a közös munkára.
A többiek felé azonban jogosnak érzem a kérdést: ki vállal szerepet abban, hogy a következő szakember felkészültebben dolgozhasson?
Egy szakmai közösség fejlődéséhez hozzátartozik a hibák, a nehéz feladatok és a jó megoldások megbeszélése is. Ehhez időre, nyitottságra és közreműködésre van szükség.
A gépek és a tapasztalatok rendelkezésre állhatnak, a közös tudás mégsem gyarapodik magától. Ahhoz valakinek vállalnia kell a bemutatást, a magyarázatot és a kérdések megválaszolását.
Az állami oldal részéről is érdemi válaszokra van szükség
A műszaki mentésben érintett állami szervezetekkel, különösen a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal és az érintett képzési intézményekkel folytatott párbeszédet kiemelten fontosnak tartom.
Az eddigi egyeztetések és válaszok mellett számomra továbbra is maradtak olyan gyakorlati kérdések, amelyekre nem kaptam kellően konkrét választ.
Milyen közös felkészülésre látnak szükséget? Hol kapcsolódhat be a civil emeléstechnikai tapasztalat? Milyen feltételekkel lehetne közös gyakorlatot vagy eszközbemutatót előkészíteni? Ha az elképzelés valamely része nem megfelelő, mi az oka, és milyen megoldást tartanának alkalmazhatónak?
Az érdemi szakmai elutasítás is használható válasz, ha megnevezi a kifogást és annak indokát. A konkrét kérdéseket megkerülő tájékoztatás azonban nem viszi előre a közös gondolkodást.
Volt hivatásos tűzoltóként különösen nehéz megélnem, amikor úgy érzem, hogy a szolgálatban és az azóta végzett emeléstechnikai munkákban megszerzett tapasztalatom nem kap valódi lehetőséget a szakmai párbeszédben.
Ezeket a kérdéseket a kezdeményezés tervezése során szeretném tisztázni. A felkészülés és az együttműködés feltételeit előre kell megismerni.
Az előtanulmány lezárása felé haladva kirajzolódik az irány
Közeledünk a Magyar Darusmentő előtanulmányának lezárásához. Az eddigi tapasztalatok alapján számomra egyre határozottabban rajzolódik ki a gyakorlótelep szükségessége.
Szakmai álláspontom szerint szükség van egy olyan emeléstechnikai és műszaki mentési gyakorlóhelyre, ahol a különböző területek képviselői közösen készülhetnek fel, ismerhetnek meg eszközöket és értékelhetik a tapasztalataikat.
A telep pontos mérete, helyszíne, működése és finanszírozása további előkészítést igényel. A konkrét programokat is a résztvevők igényeihez kell igazítani.
Az irány azonban világos:
emelési, teherkötözési és irányítási gyakorlatok;
műszaki mentési helyzetek közös feldolgozása;
gyártói és forgalmazói eszközbemutatók;
több szakterület együttműködésének gyakorlása;
dokumentált tapasztalatok és szakmai segédanyagok készítése.
Egy ilyen helyszínen a felvetett kérdéseket közös feladatokon keresztül lehetne megvizsgálni. A résztvevők a gyakorlatban is megismerhetnék egymás tudását, és közösen dolgozhatnának a fejlesztendő területeken.
Azokkal kezdjük el, akik részt vállalnak
Köszönöm mindazoknak, akik eddig érdemi véleménnyel, tapasztalattal, kapcsolatépítéssel vagy együttműködési szándékkal segítették a Magyar Darusmentő kezdeményezést.
A következő lépéseket azokkal szeretném előkészíteni, akik készek részt vállalni a közös munkában.
Elsőként azt kell meghatároznunk, milyen programot tudunk megszervezni, kik tudnak közreműködni, és milyen feltételeket tudunk hozzá biztosítani. Ezekből a vállalható lépésekből alapozható meg a gyakorlótelep későbbi kialakítása.
A csatlakozás lehetősége továbbra is nyitott. Konkrét szakmai javaslatokat és részvételi szándékokat várunk.
A hosszú levelezés és a kevés kézzelfogható előrelépés időnként csalódást okoz. A cél azonban változatlan: a gyakorlati tudás kapjon helyet, a szakemberek találkozzanak, és az együttműködésből közösen használható tapasztalat szülessen.
Közel harminc év tapasztalatát szeretném továbbadni. Bízom abban, hogy lesznek, akik ebben közös lehetőséget látnak, és együtt megteremtjük hozzá a megfelelő szakmai környezetet.
Pártl Károly Péter
A Magyar Darusmentő kezdeményezője és alapítója
Magyar Darusmentő Alapítvány – megalakítás alatt
Együtt a biztonságosabb munkavégzésért, a hatékonyabb műszaki mentésért és egy felkészültebb szakmai közösségért!
Dokumentumadatok
Dokumentumazonosító: MD-HÍR-179/2026
Dokumentumtípus: Személyes vélemény és szakmai helyzetértékelés
Kategória: Országos szakmai előtanulmány - Magyar Darusmentő – szakmai párbeszéd és gyakorlótelep
Kiadó: Magyar Darusmentő kezdeményezés
Közzététel időpontja: 2026. október 10.
Szerző: Pártl Károly Péter
Elsődleges megjelenési hely:
www.magyar-darusmento-alapitvany.hu – Hírek és események
Hivatkozási és hitelességi tájékoztató
A dokumentum elsődleges és hiteles elektronikus példánya a Magyar Darusmentő hivatalos honlapjának Hírek és események rovatában került közzétételre.
Az esetlegesen megjelenő PDF-változatok, sajtóanyagok, fordítások, kivonatok és egyéb mellékletek e dokumentum kapcsolódó, másodlagos publikációinak minősülnek. Eltérés esetén a hivatalos honlapon közzétett változat tekintendő irányadónak.
Tájékoztatás az AI-közreműködésről
A dokumentum elkészítéséhez mesterséges intelligencia nyelvi és szerkesztési támogatást nyújtott. A közölt információk kiválasztását, a végleges tartalom szakmai ellenőrzését, szükség szerinti módosítását és jóváhagyását a szerző végezte. A dokumentum tartalmáért a szerző felel.
© 2026 Magyar Darusmentő kezdeményezés
Minden jog fenntartva.
Kövesse a Magyar Darusmentőt!
Közösségi oldalainkon követheti legfrissebb híreinket, szakmai kezdeményezéseinket és együttműködéseinket, valamint a hazai és nemzetközi emeléstechnikai és műszaki mentési eseményeket.


