Ha minden megoldott, mutassák meg! Miért kell várnia a szakmai párbeszédnek?

Személyes vélemény a Magyar Darusmentő kezdeményezés kapcsolatépítéséről

Egyre nehezebben értem, miért nem lehet már egy kezdeményezés előkészítése során közösen gondolkodni azokkal, akik az adott szakma meghatározó szervezeteiben dolgoznak.

A Magyar Darusmentő célja a biztonságosabb emelési munkák, a gyakorlati tudás átadása és a műszaki mentésre való felkészülés segítése. Volt hivatásos tűzoltóként és emeléstechnikai szakirányítóként úgy látom, hogy ezekhez szorosabb kapcsolat kell a darukezelők, teherkötözők, szakirányítók, mérnökök, munkavédelmi szakemberek és a mentésben dolgozók között.

Ehhez kerestem partnereket. Többek között az Országos Emelőgépes Egyesülethez, vagyis az OEME-hez, valamint a Magyar Mérnöki Kamara Anyagmozgatógépek, Építőgépek és Felvonók Tagozatához fordultam.

Mindkettőt az emeléstechnikai szakmai élet meghatározó szereplőjének tartom. Éppen ezért vártam tőlük segítséget az elképzelések megvizsgálásához.

Nem azt kértem, hogy gondolkodás nélkül álljanak mellém. Azt kértem, hogy gondolkodjunk együtt.

Miért lett kifogás egy új kezdeményezés?

Az OEME-be magánszemélyként jelentkeztem.

A 2026 augusztusi megkeresésemben idézett elutasítás szerint az egyesület úgy ítélte meg, hogy tagságomat elsősorban a leendő Darusmentő Alapítvány létrehozásához és az előtanulmány elkészítéséhez kívánom felhasználni.

Ezt továbbra sem értem.

Egy szakmai közösségben kapcsolatokat építeni, tapasztalatot gyűjteni és mások véleményét megismerni szerintem természetes dolog. Miért jelent problémát, ha valaki ezt a tudást egy új szakmai kezdeményezés előkészítéséhez is szeretné felhasználni?

Az emeléstechnika számos területén dolgozó emberek tudása éppen egy ilyen közösségben találkozhatna. A kérdésem ezért egyszerű: milyen szabály alapján vált az alapítvány létrehozásának terve az elutasítás indokává?

Kértem a döntés dokumentumait, az alkalmazott szabályok megjelölését és annak bemutatását, hogyan bírálták el a jelentkezésemet.

A 2026 október 8-i válaszban nem kaptam meg a kért határozatot és a döntés körülményeit. Ehelyett arról értesítettek, hogy október 5-én törölték a nyilvántartott adataimat, és megsemmisítették a jelentkezési lapomat. A leveleik törlését is kérték.

Én a döntés alapját akartam megismerni. Ők az iratom megsemmisítéséről tájékoztattak.

Ez számomra nem elfogadható válasz. A hozzáférési kérelmem kezelését és az adattörlés körülményeit a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal kívánom megvizsgáltatni.

A tagsági ügy azonban külön kérdés. Attól még szeretném tudni, milyen együttműködés lehetséges az egyesület és a Magyar Darusmentő kezdeményezés között.

Ha a meglévő lehetőségek megfelelőek, hol találjuk őket?

A Mérnöki Kamara tagozatának júniusi levele közös célokról és az alapítvány megalakulása utáni segítségről szólt. Kapcsolattartót is kijelöltek, és személyes egyeztetés lehetőségét vetették fel.

2026 októberben már egy tervezett gyakorlótelep előkészítéséről kértem véleményt.

Válaszuk szerint a hazai gépképviseleteknél és nagyobb felhasználóknál rendelkezésre álló gyakorlati oktatási lehetőségeket a saját szakterületük számára megfelelőnek tartják. A szorosabb együttműködést nem tekintették elsődleges feladatnak. Ugyanakkor jelezték, hogy konkrét részvételi igényt továbbítanának a tagjaiknak, és a megalakult alapítvány hivatalos felkérésére szakmai anyagokat véleményeznének.

Ez tehát nem teljes elzárkózás. A válaszukkal mégis több ponton vitatkozom.

Ha azt állítják, hogy a meglévő képzési és gyakorlási lehetőségek megfelelőek, akkor mutassák be konkrétan, hol, kik számára és milyen feltételekkel érhetők el.

Milyen rendszerességgel lehet részt venni ezeken? Mennyibe kerülnek? Milyen eszközökkel dolgozhatnak a résztvevők? Milyen feladatokat gyakorolhatnak?

Van-e olyan helyszín, ahol a darukezelő, a teherkötöző, a szakirányító és a mérnök közösen végezhet el egy emelési feladatot? Ahol az előkészítéstől a végrehajtásig együtt vizsgálhatják meg a munkafolyamatot?

Hol lehet gyakorolni a rádiós irányítást, az eszközök kiválasztását, az alátámasztást és a munkaterület biztosítását? Milyen lehetőségük van azoknak, akik ezt a tudást műszaki mentés során szeretnék alkalmazni?

Nem állítom, hogy ilyen képzések vagy helyszínek nincsenek. Azt kérem, hogy mutassák meg őket.

Egy általános kijelentésből még nem derül ki, hogy a különböző feladatokat végző emberek közös felkészülése valóban biztosított-e.

Előbb alapítsam meg, aztán kérdezzek?

Az alapítvány megalakulása fontos lépés. De előtte tudni kell, mire van szükség, kiknek szólna a program, és milyen munkát érdemes megszervezni.

Ehhez tapasztalat, vélemény és közös tervezés kell.

Októberi levelemben külön leírtam, hogy nem pénzt, területet vagy a teljes megvalósításra vonatkozó döntést kérek. Az elképzelés értékét szerettem volna megvizsgálni azokkal, akik jól ismerik a szakterületet.

Érthető, hogy egy szerződéshez vagy pénzügyi vállaláshoz rendezett szervezeti háttér szükséges. De egy előzetes beszélgetéshez miért kell megvárni az alapítvány létrejöttét?

Hogyan építsek fel szakmailag megalapozott szervezetet, ha az előkészítéshez kért közös munkát a megalakulás utáni időszakra hagyjuk?

A bejegyzés önmagában nem válaszolja meg a gyakorlati kérdéseket. Nem készít képzési tervet, nem méri fel az igényeket, és nem hozza össze a szakembereket.

Ezekhez már a kezdetekkor beszélni kell egymással.

A változás kényelmetlen lehet. A kérdések attól még jogosak.

Személyes benyomásom az, hogy egy kívülről érkező kezdeményezés könnyen kényelmetlenné válik, amikor a megszokott működésről kérdez.

Felmerül bennem, hogy a változástól való félelem is szerepet játszhat ebben. Ezt nem állítom bizonyított tényként. De nehéz másként megélni, amikor közös tervezést szeretnék kezdeni, és azt hallom, hogy a meglévő lehetőségek megfelelőek, az együttműködés pedig majd később kerülhet szóba.

Ha a jelenlegi rendszer jól működik, szeretném látni a gyakorlatban. Ha a javaslatom felesleges, mondják el konkrétan, miért. Ha rosszul mérem fel a szükségleteket, mutassák meg, hol tévedek.

Ezekből lehet tanulni. Ezek alapján lehet jobb tervet készíteni.

De a "már megoldott" kijelentés mellé oda kell tenni a megismerhető megoldást is.

A szakmai tekintélyhez világos válaszok is kellenek

Nem várom el, hogy minden szervezet támogassa a Magyar Darusmentő kezdeményezést. Azt sem gondolom, hogy minden elképzelésem hibátlan.

Kész vagyok bemutatni a terveimet, meghallgatni a kifogásokat és változtatni azon, ami javításra szorul.

Ugyanezt a nyitottságot szeretném látni a másik oldalon.

Egy szakmai szervezet súlyát szerintem az is meghatározza, hogyan válaszol a kívülről érkező kérdésekre. Képes-e megmutatni, mire építi az álláspontját? Hajlandó-e megvizsgálni egy új elképzelést? Megtalálja-e benne azt a részt, amelyen közösen lehetne dolgozni?

Ha minden szükséges lehetőség rendelkezésre áll, mutassák meg. Ha vannak hiányok, beszéljünk róluk. Ha a tervem hibás, vitassuk meg.

De az előkészítés kérdéseire ne az legyen a végső válasz, hogy előbb hozzak létre egy szervezetet.

A Magyar Darusmentő kezdeményezést továbbviszem, és a kérdéseimet továbbra is felteszem.

A szakmai párbeszédre most van szükség: akkor, amikor még közösen alakíthatjuk ki, mit érdemes felépíteni.

Személyes vélemény – a következő nemzedékre is gondolnunk kell

Az eddigi tapasztalataim alapján úgy érzem, hogy a magánszféra egyes szakmai szervezeteinek működésében még mindig erősen élnek a régi, megszokott beidegződések. A kívülről érkező kérdésekre és új elképzelésekre adott válaszokból számomra inkább óvatosság és távolságtartás érződik, mint a változás iránti nyitottság.

Ez személyes benyomásom. Mások szándékait nem ismerem. Azt viszont látom, hogy a kérdéseim nyomán egyre világosabban kirajzolódik, hol találok együttműködési készséget, és hol maradok érdemi visszajelzés nélkül.

Ez a megjegyzésem most kifejezetten a magánszféra szereplőivel kapcsolatos tapasztalataimra vonatkozik. A megkeresett darubérbeadó cégektől és vállalkozásoktól egy-két kivétellel mindmáig nem kaptam olyan választ, amelyből megtudhatnám, hasznosnak tartják-e a kezdeményezést, milyen hiányokat látnak, vagy mit javasolnának másként.

Nem feltétlenül egyetértést vártam. Egy őszinte szakmai véleménynek is örültem volna. A hallgatásból azonban nehéz bármit építeni.

Számomra 2026. április 12. személyes és közéleti értelemben is fordulópontot jelentett. A rendszerváltás gondolata ekkor vált számomra újra személyes üggyé: annak igényévé, hogy a hozzáállásunkon is változtassunk. Ehhez hozzátartozik a nyílt beszéd, a kérdések vállalása és az új kezdeményezések tisztességes megvizsgálása.

Mi, akik évtizedek óta dolgozunk, egyszer azt is kénytelenek leszünk kimondani: eljött az idő, hogy átadjuk a helyünket. A tapasztalatunk akkor ér a legtöbbet, ha addig továbbadjuk, és segítünk felkészíteni azokat, akik utánunk következnek.

A szakma jövőjét nem mérhetjük kizárólag a saját helyzetünk és kényelmünk alapján. A fiataloknak tanulási lehetőség, gyakorlati tudás, követhető életpálya és olyan közösség kell, amelyben kérdezhetnek, fejlődhetnek, és idővel felelősséget is vállalhatnak.

Én ezért szeretném elkezdeni ezt a közös munkát. Hogy legyen kinek átadni azt, amit megtanultunk, és legyen olyan szakmai közeg, amelyben a következő nemzedéknek is érdemes jövőt terveznie.

Együtt a biztonságosabb munkavégzésért, a hatékonyabb műszaki mentésért és egy felkészültebb szakmai közösségért!

Dokumentumadatok

Dokumentumazonosító: MD-HÍR-182/2026
Dokumentumtípus: Személyes vélemény / szakmai véleménycikk
Kategória: Országos szakmai előtanulmány - Szakmai párbeszéd és együttműködés
Kiadó: Magyar Darusmentő kezdeményezés
Közzététel időpontja: 2026. október 13.
Szerző: Pártl Károly Péter

Elsődleges megjelenési hely:
www.magyar-darusmento-alapitvany.hu – Hírek és események

Hivatkozási és hitelességi tájékoztató

A dokumentum elsődleges és hiteles elektronikus példánya a Magyar Darusmentő hivatalos honlapjának Hírek és események rovatában került közzétételre.

Az esetlegesen megjelenő PDF-változatok, sajtóanyagok, fordítások, kivonatok és egyéb mellékletek e dokumentum kapcsolódó, másodlagos publikációinak minősülnek. Eltérés esetén a hivatalos honlapon közzétett változat tekintendő irányadónak.

Tájékoztatás az AI-közreműködésről

A dokumentum elkészítéséhez mesterséges intelligencia nyelvi és szerkesztési támogatást nyújtott. A közölt információk kiválasztását, a végleges tartalom szakmai ellenőrzését, szükség szerinti módosítását és jóváhagyását a szerző végezte. A dokumentum tartalmáért a szerző felel.

© 2026 Magyar Darusmentő kezdeményezés
Minden jog fenntartva.