Daru és alpintechnika: hol ér véget az emelés, és hol kezdődik egy másik munkafolyamat?

Gondolatébresztő a személyemelésről, a bontási munkákról és a közös mentési gyakorlatok lehetőségéről

Pártl Károly Péter
A Magyar Darusmentő kezdeményezője és alapítója
Magyar Darusmentő Alapítvány – megalakítás alatt

Távközléstechnikai munkáknál éveken át találkoztam olyan feladatokkal, amelyekben a daru és az ipari alpintechnika egyaránt szerepet kapott. Egy panelház vagy torony mellett az volt a feladatom, hogy felmérjem az emelendő egységet, megtervezzem annak mozgatását, majd a megfelelő helyre juttassam. Ott a magasban más szakemberek, a saját alpintechnikai tudásukkal és felszerelésükkel végezték a rájuk tartozó munkát.

Ez az együttműködés számomra mindig világos feladatmegosztást jelentett. A daru az egységet emelte. Az alpinista a maga technológiája szerint jutott a munkaterületre és dolgozott ott. Természetesen a két munkát össze kellett hangolni; az alpinista jelenlétét nem lehetett figyelmen kívül hagyni az emelés tervezésekor. De az összehangolás nem azt jelentette, hogy az alpinistát a daruról függesztett munkavállalóként terveztük be.

Képaláírás: A daru a berendezést emeli; a magasban dolgozó szakember külön alpintechnikai munkafolyamat résztvevője. Szemléltető vázlat, nem konkrét munkavégzés dokumentációja.

Ma azért tartom fontosnak ezt a különbséget, mert egy összetett magasban végzett munkánál könnyen összecsúszhat három kérdés: hogyan emelünk anyagot, hogyan emelünk személyt, és milyen rendszerben dolgozik egy ipari alpinista? Ha mindhárom jelen van, mindháromra választ kell adni. Egyik szakma gyakorlata önmagában nem pótolja a másik feladat megtervezését.

Mire ad lehetőséget a személyemelés szabálya?

A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 44. §-a szerint a munkavállalót erre kialakított emelőeszközzel vagy kiegészítő berendezéssel lehet emelni. A szabály technológiai vagy kármegelőzési okból kivételes eltérést is ismer, ha a munkáltató maradéktalanul biztosítja a biztonságos emelés feltételeit és a szükséges felügyeletet. A kezelő és a személytartóban tartózkodó munkavállaló közötti szóbeli kapcsolatot, valamint a mentés előzetes megtervezését is előírja.

Ebből számomra nem az következik, hogy egy darura akasztott, minősített kosár minden feladatot automatikusan megold. Az adott daru, a kosár, az összekapcsolásuk, a gyártói előírások és a tervezett munkamódszer együtt vizsgálandó. Különösen akkor, ha a munkavállaló nem a kosár belsejében végzi a feladatát, hanem azon kívül helyezkedik el. Ilyenkor fel kell tenni például: mi tartja és mi biztosítja őt, hova vannak rögzítve a kötelei, és mi történik a daru vagy a bontott szerkezet váratlan elmozdulásakor?

Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzata önálló követelményeket tartalmaz a kötélrendszerre és a rögzítési pontokra. Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat többek között tiltja a magasba emelt személytartó épülethez vagy szerkezethez rögzítését, és előzetes felkészülést ír elő a magasban rekedt személy mentésére. Egy kosár és egy alpintechnikai rendszer találkozásánál ezért különösen fontos tisztázni, melyik eszköz milyen szerepet tölt be, és ki viseli az egyes terheket.

Képaláírás: Ha személyemelés és alpintechnika ugyanazon a helyszínen jelenik meg, mindkét rendszer alkalmazhatóságát és összehangolását külön kell vizsgálni. Elvi vázlat; nem jóváhagyott technológiai megoldás.

Mi indokolja a választott bontási technológiát?

Egy előre tervezhető bontási munkánál nem az a kiindulópont, hogy melyik módszerrel lehet leggyorsabban elérni a munkaterületet. Előbb azt kell tisztázni, milyen állapotban van a bontandó szerkezet, milyen sorrendben bontható, milyen veszélyeket okozhat a lehulló anyag, és melyik munkamódszerrel kezelhetők ezek a kockázatok.

A 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet bontásra vonatkozó követelményei szerint a bontási tervnek tartalmaznia kell a sorrendet, a technológiát, a szükséges eszközöket és a segédszerkezeteket. A munkát megfelelő felügyelet és szakképzett irányítás mellett kell végezni. Egy konkrét munkáról e terv és a többi dokumentum ismerete nélkül nem lehet felelősen kijelenteni, hogy szabályos vagy szabálytalan volt.

Az érdemi kérdés inkább ez: ki, milyen szakmai indok alapján választotta ki a személy megközelítésének és biztosításának módját? Vizsgáltak-e más, a feladathoz megfelelő hozzáférési vagy bontási technológiát? Ha kivételes személyemelésre hivatkoznak, pontosan mely technológiai vagy kármegelőzési ok teszi azt szükségessé, és hogyan teljesülnek a biztonság feltételei?

A gyár vagy más megrendelő területén végzett munkánál a fogadó félnek is fontos szerepe van a veszélyek és az egymás mellett dolgozó vállalkozások összehangolásában. De a felelősséget nem volna helyes egyetlen munkavédelmi vezetőre egyszerűsíteni. A munkáltatóknak, az emelőgép üzemeltetéséért felelős szereplőknek, a bontás irányítójának és az alpintechnikai munka szervezőjének feladatait egyaránt tisztázni kell. A munkavédelmi törvény 40. §-a az egyidejűleg dolgozó különböző munkáltatók tevékenységének összehangolásáról is rendelkezik.

Képaláírás: A hozzáférés és a bontási technológia kiválasztása tervezési feladat: a lehetséges módszereket a szerkezet és a kockázatok ismeretében kell összevetni. Szemléltető vázlat.

Mit jelent valóban a rendkívüli helyzet?

Fontos két külön szabályt elválasztani. A személyemelés említett rendelkezése technológiai vagy kármegelőzési okból enged kivételes eltérést. Az ipari alpintechnikai rendelet pedig külön beszél az életet, egészséget, vagyonbiztonságot vagy környezetet közvetlenül fenyegető veszély miatti rendkívüli munkavégzésről; ilyen helyzetre egyes, pontosan felsorolt követelmények alól ad eltérést. A tervezett gazdasági munka és a közvetlen veszély elhárítása nem nevezhető automatikusan ugyanannak a helyzetnek.

Műszaki mentésnél elképzelhető olyan feladat, amelynél egy daru, egy személytartó és a kötéltechnikai tudás egymást egészítheti ki. De ezt a lehetőséget nem elegendő elképzelni. Tudni kell, mely eszközök és eljárások jöhetnek szóba, ki irányítja a műveletet, hol vannak a rögzítési pontok, hogyan kommunikálnak a résztvevők, és miként mentik ki a mentést végző embert, ha maga a daru vagy a kötélrendszer válik használhatatlanná. Én nem ismerek olyan, nyilvánosan bemutatott, egységes hazai gyakorlati eljárást, amely általános válaszként szolgálna ezekre a kérdésekre. Ezért tartanám értékesnek a közös vizsgálatot és a kontrollált gyakorlatot.

Genfi példa: amikor a veszélyhelyzet már kialakult

2026 júniusában Genf térségében egy építkezési daru által emelt acélgerenda-csomag beleakadt az állványzatba, miközben egy épület mintegy 28 méter magasan lévő tetejére akarták helyezni. A daru gémje meghajlott; a daru, a függő teher és az állványzat állapota egyszerre jelentett veszélyt. A terület biztosítása után a genfi tűzoltóság két, magasból mentésre szakosodott GRIMP-tagját a tűzoltódaruval emelték a teherhez. A szakemberek rögzítették a gerendákat, majd egy második daru átvette és a tetőre helyezte azokat. A beavatkozás sérülés nélkül zárult. Részletes beszámoló a genfi esetről; a genfi tűzoltóság oldala.

Gyakorlati szakemberként itt látom indokoltnak a különböző mentési képességek együttes mozgósítását: egy már beakadt teher és a meghajlott gém miatt az emelés nem folytatható egyszerűen az eredeti munkaterv szerint. A további veszély elhárításához ellenőrzött hozzáférésre, a teher biztonságos rögzítésére és egy másik daruval összehangolt műveletre volt szükség. A közzétett képek megmutatják az együttműködést, de önmagukban nem árulják el a személyek biztosításának és a daruk terhelésének összes műszaki részletét.

Ez a különbség a cikk lényegi kérdése. A genfi mentésnél egy váratlanul kialakult veszélyhelyzetet kellett megszüntetni. Egy előre tervezett ipari vagy bontási munkánál viszont még a kivitelezés előtt meg kell vizsgálni a rendelkezésre álló hozzáférési, személyemelési és alpintechnikai megoldásokat. Korábbi emelési munkáim során rendszeresen dolgoztam alpinistákkal együtt, de nem terveztem őket daruról függesztett munkavállalóként a feladathoz. A genfi eset számomra nem az általános üzemi alkalmazás mintája, hanem annak kézzelfogható példája, miért kell a mentésre közösen, előre felkészülni.

Képaláírás: A genfi beavatkozás fényképe alapján készült művészi vázlat: két daru, a beakadt gerendacsomag és a magasból mentő szakemberek együttműködése. Nem az alkalmazott kötél- és emelési rendszer műszaki rekonstrukciója. Fotóforrás: Incendie Secours Genève.

Képek a genfi beavatkozásról:

Képforrás: Incendie Secours Genève. A képek a genfi beavatkozást szemléltetik; a rögzítési és biztosítási rendszer teljes műszaki kialakítása a fényképekből nem állapítható meg.

Van példa arra, hogy különböző mentési képességeket együtt gyakorolnak. A Magyar Honvédség beszámolója az Air Wolf Hunting 2026 gyakorlatról a helikopteres személyzet és az Országos Mentőszolgálat közös feladatai mellett a HUNOR-ral végzett alpintechnikai mentési gyakorlatokat is ismerteti. Ez nem bizonyítja, hogy egy helikopteres eljárás változtatás nélkül átültethető egy autódarura. Azt mutatja, hogy az együttműködést érdemes valós feladatokhoz igazított gyakorlaton próbára tenni.

Mi lehetne a következő lépés?

Egy darus és alpintechnikai mentési gyakorlatot szerintem nem a látványos emelésnél kellene kezdeni, hanem egy közös szakmai asztalnál. Darukezelő, emelőgép-szakértő, ipari alpinista, munkavédelmi szakember és mentésszervező együtt határozhatná meg a lehetséges feladatokat és a kizáró feltételeket. Ezt követhetné egy dokumentált, felügyelt gyakorlatsorozat: az eszközök vizsgálatával, a kommunikáció, a mentés és a meghibásodás eseteinek kipróbálásával.

Képaláírás: Darus, alpintechnikai, munkavédelmi és mentésszervezési tudás egy ellenőrzött gyakorlati feladatban. Ötletvázlat, nem végrehajtási terv.

Az eredmény akár az is lehet, hogy bizonyos megoldásokat el kell vetni. Más esetekben kiderülhet, hogy létezik biztonságosabb, világosabban tervezhető technológia. A gyakorlati tapasztalat alapján lehetne pontos kérdéseket intézni az illetékes munkavédelmi hatósághoz, és megvizsgálni, szükség van-e szakmai útmutatóra vagy a szabályozás pontosítására. Egy gyakorlat önmagában nem ad általános engedélyt arra, hogy az ott kipróbált módszert bármely gazdasági munkában alkalmazzák.

A Magyar Darusmentő kezdeményezés egyik célja éppen ez: a különböző szakmák találkozási pontjain felmerülő kérdéseket kimondani, a megfelelő szakembereket összehozni, és a válaszokat még a baleset előtt keresni. Nem egy ismeretlen munka utólagos megítélése a cél, hanem annak tisztázása, hogy egy következő feladatot milyen tudással, tervvel és felelősségi renddel lehet biztonságosan elvégezni.

Szakmai párbeszédre hívom a darukezelőket, az ipari alpinistákat, a munkavédelmi és emeléstechnikai szakembereket, valamint a műszaki mentésben dolgozókat: milyen közös feladatot lenne érdemes először megvizsgálni és gyakorolni?

Források: 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet, különösen 44. § · 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet, Emelőgép Biztonsági Szabályzat · 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet · 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet · 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről · Léman Bleu: beszámoló a genfi beavatkozásról, 2026. június 20. · Incendie Secours Genève Facebook-oldala · Honvédelem: Légi farkasvadászat, 2026. szeptember 10.

Képforrás: Pártl Károly Péter saját felvételei, Tát, 2023. A távközléstechnikai áttelepítés munkáinak felmérésében és szakmai irányításában vettem részt. A daru a gépegységet emelte; a kapcsolódó alpintechnikai munkát külön szakemberek végezték. 

Képforrás: Pártl Károly Péter saját felvételei, távközléstechnikai egységek cseréjéhez és bővítéséhez kapcsolódó munkák. Az emelések helyszíni felmérésében és szakmai irányításában személyesen vettem részt. 

Pártl Károly Péter
A Magyar Darusmentő kezdeményezője és alapítója
Magyar Darusmentő Alapítvány – megalakítás alatt

Együtt a biztonságosabb munkavégzésért, a hatékonyabb műszaki mentésért és egy felkészültebb szakmai közösségért!

Dokumentumadatok

Dokumentumazonosító: MD-HÍR-160/2026
Dokumentumtípus: Szakmai véleménycikk
Kategória: Országos szakmai előtanulmány - Emeléstechnika
Kiadó: Magyar Darusmentő kezdeményezés
Közzététel időpontja: 2026. szeptember 25.
Szerző: Pártl Károly Péter

Elsődleges megjelenési hely:
www.magyar-darusmento-alapitvany.hu – Hírek és események

Hivatkozási és hitelességi tájékoztató

A dokumentum elsődleges és hiteles elektronikus példánya a Magyar Darusmentő hivatalos honlapjának Hírek és események rovatában került közzétételre.

Az esetlegesen megjelenő PDF-változatok, sajtóanyagok, fordítások, kivonatok és egyéb mellékletek e dokumentum kapcsolódó, másodlagos publikációinak minősülnek. Eltérés esetén a hivatalos honlapon közzétett változat tekintendő irányadónak.

Tájékoztatás az AI-közreműködésről

A dokumentum elkészítéséhez mesterséges intelligencia nyelvi és szerkesztési támogatást nyújtott. A közölt információk kiválasztását, a végleges tartalom szakmai ellenőrzését, szükség szerinti módosítását és jóváhagyását a szerző végezte. A dokumentum tartalmáért a szerző felel.

© 2026 Magyar Darusmentő kezdeményezés
Minden jog fenntartva.