A csepeli vágánydaru – nekem akkor is Brontoszaurusz marad

Vannak gépek, amelyek mellett az ember önkéntelenül megáll. Méretük, kialakításuk és a mögöttük álló munka története egyaránt felkelti az érdeklődést. Számomra ilyen a Csepel-szigeten megismert különleges vágánydaru, amelyet a helyszínen Brontoszauruszként említettek. Egy szakmai feladat vezetett hozzá; azóta is emlékezetes találkozásként gondolok rá. Történetének kutatása közben azonban egy lényeges kérdés is felmerült: hogyan kapcsolódik a korabeli felvételeken látható szerkezet ahhoz a kialakításhoz, amelyet én személyesen megismertem és lefényképeztem?

Képaláírás: A különleges csepeli vágánydaru a látogatásom idején. A helyszínen Brontoszauruszként ismertem meg, és számomra azóta is az marad.

Egy szakmai feladat vezetett hozzá

Munkából kifolyólag egyszer szerencsém volt személyesen megtekinteni ezt a gépet. Egy emeléstechnikai adapter próbaterheléséhez és működésének vizsgálatához kerestünk megfelelő berendezést.

A tervezett feladat során az adaptert meg kellett volna emelni, 100 tonnás próbaterheléssel ellátni, majd terhelés alatt vizsgálni a funkcióit, köztük a forgatását. Ezért olyan megoldásra volt szükségünk, amely a teher megemelése mellett a vizsgálat megfelelő térbeli elrendezését is lehetővé teszi.

A csepeli vágánydaru alkalmas jelöltnek tűnt, ezért elmentünk megvizsgálni a helyszíni lehetőségeket. A rendelkezésre álló horogmagasság és a terhelt adapter körbeforgatásához szükséges szabad tér azonban nem adott megfelelő lehetőséget az elképzelt vizsgálathoz.

Az akkori keresésem során Magyarországon nem találtam a feladatunk valamennyi feltételének megfelelő technikát. Ez az adott munkához kapcsolódó személyes tapasztalatom. A látogatás ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy közelről megismerjek és lefényképezzek egy különleges emelőberendezést.

Képaláírás: A magasba nyúló gém és a horogszerkezet. A tervezett vizsgálathoz a teherbírás mellett a rendelkezésre álló magasság és mozgástér is meghatározó volt.

Miért vágánydaru?

A saját fényképeimen jól látható a gép sínpályás kialakítása. A nagyméretű acélszerkezet kerékszerkezeteken támaszkodik a telephelyen kiépített pályára. A daru, a pálya és a környező szerelőtér együtt alkotja a telephelyi anyagmozgatás munkakörnyezetét.

A vágánydaru megnevezés a hídépítési munkákról szóló szakmai dokumentációban is megjelenik. A Magyar Acélszerkezeti Szövetség Acélszerkezetek című folyóiratának 2014/1. számában, az Újpesti vasúti Duna-híd átépítésének bemutatásánál található a hídrészek bárkára rakodásáról szóló beszámoló. A hivatkozott 31. oldalon, a 259. képen egy elkészült, 31 méter hosszú hídrész vágánydaruval történő bárkára emelése szerepel. A kapcsolódó leírás szerint az elemeket szerelőkocsikon vontatták a daru hatósugarába.

Ez a munkafolyamat jól érzékelteti a telephelyi emelés szerepét: az összeállított hídszerkezeteket elő kellett készíteni a vízi szállításra, hogy eljuthassanak a beépítés helyére.

A korabeli felvételt ugyanakkor a rajta látható szerkezeti kialakítással együtt kell értelmezni. Nem lehet automatikusan a saját képeimen megörökített daru minden műszaki részletének igazolására használni.

Képaláírás: A saját felvételeimen látható vágánydaru futóműve és sínpályája két nézőpontból.

Ugyanaz a helyszín, eltérő szerkezeti kialakítás

A korabeli képek és a saját fényképeim összevetése során számomra a szerkezeti eltérés vált az egyik legérdekesebb részletté.

A hídépítési beszámoló korabeli felvételén látható rácsos tartós kialakításhoz képest az általam megismert daru gémjét két nagyméretű csőelem és az ezeket összekötő merevítések határozzák meg. Ez lényeges különbség a berendezés megjelenésében és szerkezeti felépítésében.

Személyes helyszíni emlékeim alapján ugyanahhoz a csepeli daruhoz kapcsolom ezeket a felvételeket. A képek közötti eltérést azonban ettől még érdemes külön megvizsgálni.

Felmerülhet, hogy a berendezést átépítették, egyes fő szerkezeti részeit lecserélték, vagy a korábban kialakított darupályát egy megváltozott felépítésű emelőberendezéshez használták tovább. Ezek egyelőre lehetséges magyarázatok; az átépítés tényét, időpontját és terjedelmét nem tudom dokumentummal alátámasztani.

Az is elképzelhető, hogy a sínpálya vagy az alsó szerkezet bizonyos részei megmaradtak. A közös helyszín és a hasonló telephelyi feladat azonban önmagában ezt sem bizonyítja.

Éppen ezért a történet feltárásában különösen értékes lenne egy gépkönyv, tervrajz, átépítési dokumentáció vagy olyan szakember visszaemlékezése, aki mindkét kialakítást ismerte.

Képaláírás: Az általam lefényképezett daru jellegzetes, két nagyméretű csőelemből kialakított gémje. A korabeli rácsos tartós kialakításhoz való kapcsolat további kutatást igényel.

Egy 250 tonnás különlegesség dokumentált munkája

A csepeli telephely daruzási történetéhez egy másik értékes forrás is kapcsolódik.

A Mobildaru Blog 2011. március 4-i "Csepeli emelés – Kikötői daru és AC500" című fényképes helyszíni beszámolója a volt csepeli Ganz-telepen álló berendezést 250 tonnás, egyedi gyártású különleges daruként írja le.

A beszámoló szerint a gép egy Prangl Terex-Demag AC500-as autódaruval közösen egy 130 tonnás bányászati fejtőhengert emelt hajóba. A Ruukki által Magyarországon gyártott gépegységet Németországba szállították.

Ez a tudósítás konkrét munkát, helyszínt és időpontot őriz meg. Fontos támpont a csepeli berendezés történetéhez, de a benne szereplő teherbírásadatot a beszámolóban dokumentált daruhoz kell kötni. A saját látogatásom idején látott kialakítás műszaki adatait gépkönyv vagy más hiteles dokumentáció alapján lehetne pontosan megadni.

A források így a telephely emelési munkáiról és az ott használt különleges technikáról adnak képet. A berendezés szerkezeti történetének összekapcsolásához azonban további adatokra van szükség.

Képaláírás: A látogatásom idején megörökített daru alsó szerkezete, a gém bekötése és a gépészeti egységek.

A szerkezet részletei közelről

A gép mellett állva a részletek legalább annyira érdekesek voltak, mint a teljes látvány.

A gém két nagyméretű csőeleme, az összekötő merevítések és a hátsó támaszszerkezet jellegzetes formát adnak az általam megismert darunak. A felvételeken megfigyelhetők a kötélvezetés elemei, a kötélkorongok és a nagy szerkezeti csomópontok is.

Ezek a részletek a korabeli képekkel való összehasonlításban is fontosak lehetnek. A teljes gép körvonala mellett a gém bekötése, az alsó szerkezet, a támaszok és a futómű kialakítása segíthet annak tisztázásában, mely részek változtak meg, és melyek maradhattak meg.

Képaláírás: A kötélkorongok és az ellensúlyblokkok részletei a saját felvételeimen. A szerkezeti részletek a daru történetének feltárásához is támpontot adhatnak.

A helyszínen kapott tájékoztatás szerint a darut távirányítású rendszerrel kezelték. Ez számomra különösen érdekes információ volt. A hatalmas szerkezetet látva természetesen az is foglalkoztatott, hogyan irányították a mozgásait, és milyen tapasztalatot igényelt a kezelése.

A vezérlés pontos műszaki kialakításáról nem rendelkezem dokumentációval, ezért ezt a részletet a látogatás során kapott tájékoztatásként őrzöm meg.

Miért Brontoszaurusz?

A helyszíni látogatásom során azt mondták nekem, hogy egymás között Brontoszaurusznak nevezik a darut.

A magasba nyúló szerkezetet, a hosszú gémet és a tekintélyes méreteket látva könnyű volt megérteni ezt az elnevezést. A becenév eredetéről egyelőre nincs írásos dokumentumom, de a személyes emlékemhez ez a név tartozik.

A szerkezeti története még tartogathat tisztázandó részleteket. Számomra azonban a találkozás élménye és a helyszínen hallott elnevezés összetartozik.

Szakmai megnevezése vágánydaru. Nekem akkor is Brontoszaurusz marad.

Képaláírás: A gém és a kötélvezetés jellegzetes látványa. Egy gép, amelynek beceneve is része a hozzá kapcsolódó személyes emlékeimnek.

Egy történet, amelyet érdemes megőrizni

A saját felvételeimen kopott festés, rozsdás felületek és a sínpálya körül megjelenő növényzet látható. Számomra ez egy háttérbe szorult technika benyomását kelti.

A képek a látogatásom idején tapasztalt állapotot dokumentálják. A daru jelenlegi használatáról és üzemképességéről nincs ellenőrzött információm.

A történetét viszont érdemes lenne tovább kutatni. Kik tervezték és építették? Mikor állították munkába? Hogyan kapcsolódik egymáshoz a korabeli rácsos tartós és a saját képeimen látható csőelemes kialakítás? Történt-e átépítés, és ha igen, milyen részeket érintett? Megmaradt-e a korábbi sínpálya vagy futómű? Kik kezelték, javították és tartották karban?

A Magyar Darusmentő kezdeményezés számára a régi gépek és a mellettük dolgozó emberek emlékei is értéket jelentenek. A fényképek megőrzik a szerkezet egy adott állapotát, a szakemberek visszaemlékezései és a műszaki dokumentumok pedig összekapcsolhatják történetének különböző szakaszait.

Ha valaki ismeri ennek a csepeli vágánydarunak a történetét, dolgozott vele, részt vett az építésében vagy esetleges átépítésében, illetve rendelkezik róla gépkönyvvel, tervrajzzal, korabeli fényképpel vagy más dokumentummal, örömmel fogadom a jelentkezését.

Jó lenne, ha a Brontoszaurusz története a tervezők, a szerelők és a darukezelők emlékeivel is kiegészülhetne — és a különböző felvételeken látható szerkezeti kialakítások kapcsolata is tisztázódna.

Képaláírás: A csepeli vágánydaru és környezete a látogatásom idején. A fényképek mellett a géphez kapcsolódó szakmai történeteket és a szerkezeti változások dokumentumait is érdemes megőrizni.

Hivatkozott források:

• Magyar Acélszerkezeti Szövetség: Acélszerkezetek, 2014/1. szám – a hídrészek telephelyi mozgatásának és bárkára rakodásának bemutatása; a hivatkozott 31. oldal és 259. kép.

• Mobildaru Blog: Csepeli emelés – Kikötői daru és AC500 – 2011. március 4-i fényképes helyszíni beszámoló.

Fényképek és személyes visszaemlékezés: Pártl Károly Péter – Daru Szív / Crane Heart / Kran Herz

Pártl Károly Péter
A Magyar Darusmentő kezdeményezője és alapítója
Magyar Darusmentő Alapítvány – megalakítás alatt

Együtt a biztonságosabb munkavégzésért, a hatékonyabb műszaki mentésért és egy felkészültebb szakmai közösségért!

Dokumentumadatok

Dokumentumazonosító: MD-HÍR-177/2026
Dokumentumtípus: Szakmai ismeretterjesztő cikk – személyes visszaemlékezés
Kategória: Országos szakmai előtanulmány - Különleges emelőberendezések
Kiadó: Magyar Darusmentő kezdeményezés
Közzététel időpontja: 2026. október 07.
Szerző: Pártl Károly Péter

Elsődleges megjelenési hely:
www.magyar-darusmento-alapitvany.hu – Hírek és események

Hivatkozási és hitelességi tájékoztató

A dokumentum elsődleges és hiteles elektronikus példánya a Magyar Darusmentő hivatalos honlapjának Hírek és események rovatában került közzétételre.

Az esetlegesen megjelenő PDF-változatok, sajtóanyagok, fordítások, kivonatok és egyéb mellékletek e dokumentum kapcsolódó, másodlagos publikációinak minősülnek. Eltérés esetén a hivatalos honlapon közzétett változat tekintendő irányadónak.

Tájékoztatás az AI-közreműködésről

A dokumentum elkészítéséhez mesterséges intelligencia nyelvi és szerkesztési támogatást nyújtott. A közölt információk kiválasztását, a végleges tartalom szakmai ellenőrzését, szükség szerinti módosítását és jóváhagyását a szerző végezte. A dokumentum tartalmáért a szerző felel.

© 2026 Magyar Darusmentő kezdeményezés
Minden jog fenntartva.