Bontás autódaruval – ki mondja ki, hogy ezt így nem vállaljuk?

Egy bontási munkánál a daru terhelését nem lehet kizárólag a leválasztani kívánt szerkezetrész becsült tömegéből megítélni. A még fennálló kapcsolatok, az elvágás sorrendje, az elem elbillenése és a hirtelen teherátadás egyaránt meghatározhatják, mi történik a következő pillanatban. Egy személyes helyszíni tapasztalatom éppen ezekre a kérdésekre irányította rá a figyelmemet.

Egy ipari üzem munkavédelmi területéről kaptam felkérést: nézzek meg egy, az üzem területén zajló bontást, és mondjak szakmai véleményt az autódaru bevonásával tervezett munkáról.

Már az utcáról feltűnt az épület mellett álló daru gémrendszere és segédgémje. Ebből még nem lehetett teljes körűen megítélni a munkafolyamatot, de számomra már akkor kérdés volt, milyen feladatot szánnak a gépnek.

Képaláírás: Az első észlelés: az épület mellett megjelenő gémrendszer, segédgém és az egy kötélágon függő horog. Szemléltető vázlat, nem a helyszín pontos rekonstrukciója.

A helyszínre bejutva jeleztem az aggályaimat. A darukezelő a jelenlévő munkásoknak egyértelműen jelezte, hogy az adott bontási műveletet nem vállalja.

Ezt a döntését fontosnak tartom. A darukezelő felelőssége az ilyen helyzetben kezd igazán láthatóvá válni: amikor a munkát várják tőle, ő pedig felismeri, hogy az elképzelés biztonságos végrehajthatósága nincs megfelelően tisztázva.

Képaláírás: A bontandó szerkezet és a daru elhelyezkedését együtt kell vizsgálni. A szemléltető rajzból tényleges távolság vagy teherbírás nem állapítható meg.

Mit vártak volna a darutól?

A helyszínen megismert elképzelés szerint a szerkezetet szintenként, oldalanként kötötték volna meg. Ezt követően megkezdték volna az érintett szerkezeti kapcsolatok elvágását, a darunak pedig az elmozduló, dőlni kezdő egységet kellett volna megtartania és kezelhető helyzetben tartania.

Ez első hallásra akár észszerűnek is tűnhet: megkötjük, elvágjuk, a daru megtartja, majd leemeljük.

Csakhogy e rövid mondat mögött egy összetett szerkezeti és emeléstechnikai feladat áll.

Képaláírás: A daruval megtartani kívánt szerkezetrész szemléltetése. A szaggatott vonal feltételezett függesztést jelöl; a tényleges bekötési módot ez a rajz nem dokumentálja.

Mekkora az egység tényleges tömege? Hol van a tömegközéppontja? Milyen állapotban vannak a kapcsolatai? Mi tartja az egyes vágások után? Milyen irányba mozdulhat el? Egyben marad-e? Mikor és hogyan kerül át a teljes terhelés a darura?

A "majd a daru megtartja" kijelentés önmagában ezek egyikére sem ad választ.

Daru bevonásával lehet megtervezett szerkezetbontást végezni. Ehhez azonban ellenőrzött teherátadásra, megfelelő függesztésre, ismert terhelésre és az adott gép rendeltetésének megfelelő műveletre van szükség. A szerkezet ellenőrzött megtartása és leemelése, illetve egy meginduló szerkezetrész hirtelen megfogása között alapvető különbség van.

Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat tiltja a leerősített teher megemelését, valamint a beépített teher emelését is, kivéve, ha az emelőgépet erre a célra tervezték és gyártották. Ezért a még fennálló szerkezeti kapcsolatok szerepét sem lehet figyelmen kívül hagyni.

A becsült tömeg és a darut érő igénybevétel két külön kérdés

A bontást végzők által megadott tömeget szakmai megítélésem szerint nem lehetett automatikusan azonosítani azzal a terheléssel, amely az elem elmozdulásakor a darut érhette volna.

Ha egy szerkezetrész elbillen, vagy szabadesés után feszíti meg a függesztést, a mozgás megállítása további erőt igényel. Ennek nagysága függ többek között az elmozdulástól, a megállítás útjától, a kötélzet és a teljes rendszer rugalmasságától, valamint a kapcsolatok viselkedésétől.

Ezért egy ilyen helyzetre nem lehet általános szorzót mondani. A tényleges csúcsterhelés számítás és megfelelő adatok nélkül nem határozható meg.

Képaláírás: Egy szerkezetrész elbillenésének szemléltetése. Az elmozdulás iránya és a teherátadás módja alapvetően befolyásolhatja az emelési feladatot. A rajz a mozgás kiváltó okát nem ábrázolja.

A segédgém és az egy kötélágon történő emelés szintén lényeges körülmény. Az adott összeállítás megengedett terhelését a konkrét gép dokumentációjából kell megállapítani. A daru névleges teherbírásának emlegetése ehhez kevés: a munkasugár, a gémrendszer, a kötélvezetés és a kitámasztási helyzet egyaránt számít.

Egy nagyobb daru sem tesz automatikusan elfogadhatóvá egy ellenőrizetlen bontási módszert.

A saját gyakorlatomban a bizonytalanságot előbb tisztázni kellett

Szakmai irányítóként és felmérőként mindig különös óvatossággal kezeltem a bontási feladatokat. Főleg azokat, amelyeknél a leemelendő egység tömege nem volt megbízhatóan meghatározható.

Tartályok és silóegységek esetében szükség szerint olyan szakembereket vontam be, akik a szerkezet adatai és állapota alapján meg tudták határozni a várható tömeget. Régi bakdaruk és híddaruk bontásánál a rendelkezésre álló tervdokumentáció és a szerkezeti felmérés segíthetett a tervezésben.

Arra törekedtem, hogy megfelelő teherbírási tartalékkal válasszunk gépet. Ezt azonban nem tekintettem a tisztázatlan tömeg vagy a kiszámíthatatlan elmozdulás helyettesítőjének.

A daru előélete is számít. Az életkor önmagában nem dönti el az alkalmasságát, de a korábbi túlterhelések, sérülések, javítások és a dokumentált műszaki állapot lényeges körülmények.

Abból, hogy egy gép korábban már elviselt egy rendellenes igénybevételt, nem következik, hogy a következőt is biztonságosan el fogja viselni.

A lehulló szerkezetrész a közelben álló darut is veszélyeztetheti

A bontási művelet vizsgálatakor a daru elhelyezkedésére is figyelni kell. Egy lehulló, kiforduló vagy széteső szerkezetrész veszélyt jelenthet a gémrendszerre, a kezelőfülkére, a kitámasztásra és a környezetben tartózkodókra.

A megtervezett emelési útvonal mellett ezért a bontás során lehetséges szerkezeti mozgásokat és a törmelék lehullását is értékelni kell.

Képaláírás: A lehulló szerkezetrész és a daru közelségének szemléltetése. A rajz nem ábrázol igazolt ütközést, és nem állapítja meg a lehullás okát.

Mit jelent az, hogy "ez a generálkivitelező felelőssége"?

A történet másik része legalább ennyire elgondolkodtatott.

A helyszínen arra hivatkoztak, hogy a bontás lezárt munkaterületen történik, amelyért a generálkivitelező felel. A beszélgetés végén azt éltem meg, hogy a szakmai észrevételem további érdemi megvitatására már nem volt igény.

A konkrét szerződéseket és a munkaterület átadásának dokumentumait nem ismerem. Ezért nem állítom, hogy az üzemnek kellett volna közvetlenül irányítania a bontást, vagy hogy kizárólag az üzem viselte volna annak felelősségét.

A generálkivitelező felelőssége valós és meghatározó lehet. A munkaterület lezárása azonban önmagában nem válaszolja meg, hogyan kezelnek egy jelzett veszélyt.

A munkavédelmi törvény szerint több munkáltató egyidejű munkavégzését össze kell hangolni. Ennek felelőse lehet a szerződésben meghatározott munkáltató; ilyen kikötés hiányában a törvény további szempontok szerint határozza meg a felelőst. A tulajdonjogból tehát önmagában nem vezethető le a teljes felelősségi rend.

Számomra ebből nagyon konkrét kérdések következnek:

• Kihez jut el a munkavédelmi vagy emeléstechnikai veszélyjelzés?

• Ki jogosult intézkedni, és szükség esetén felfüggeszteni a műveletet?

• Ki ellenőrzi, hogy a bontási módszer és a daru tervezett feladata összeegyeztethető-e?

• Hogyan védik a bontás környezetében dolgozókat és tartózkodókat?

• Hogyan dokumentálják a jelzés nyomán meghozott döntést?

A bontási előírások tervet követelnek meg, amely tartalmazza a bontás sorrendjét, technológiáját, szükséges eszközeit és segédszerkezeteit. Az épület állapotát előzetesen meg kell vizsgálni, a munkát pedig megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személynek kell irányítania. Ezek teljesülését a konkrét helyszín dokumentációja alapján lehet ellenőrizni.

Képaláírás: A lehullás utáni állapot szemléltetése. A bontás következő lépése előtt a megmaradó szerkezet, a munkaterület és az érintett eszközök biztonságát is értékelni kell.

A segítségkérés szakmai érték

Pozitív lépésnek tartom, hogy a munkavédelmi területről emeléstechnikai véleményt kértek. Egy összetett bontásnál természetes, hogy több szakterület tudására van szükség.

Éppen ezért számomra különösen fontos, mi történik a segítségkérés után. A feltárt bizonytalanságokat tisztázzák? Eljutnak az illetékeshez? Születik ellenőrizhető döntés?

A darukezelő ebben a történetben kimondta, hogy az adott műveletet nem vállalja. Az EBS szerint köteles is megtagadni azt az utasítást, amely szabályellenes, vagy megítélése szerint balesetet, illetve anyagi kárt okozhat.

A biztonságos bontásnak része, hogy a megfelelő pillanatban megállunk, és választ kérünk a még tisztázatlan kérdésekre.

A Magyar Darusmentő kezdeményezésben ezért tartom fontosnak a munkavédelmi szakemberek, a bontást irányítók és az emeléstechnikai szakemberek közötti párbeszédet. A helyszíni tapasztalat akkor szolgálja a megelőzést, ha meghallgatják, szakmailag értékelik, és szükség esetén intézkedés követi.

A helyszíni felvétel

Az alábbi videón egy nagyobb szerkezetrész lehullása és a közelében álló autódaru látható. A felvétel nem mutatja az előkészítést, és önmagában nem igazolja a lehullás kiváltó okát. A személyes beszámolóban ismertetett tervezett módszer és a videón látható esemény közötti közvetlen kapcsolat ebből nem állapítható meg.

A felvételt a lehulló szerkezetrészek és a daru közelségének szemléltetésére közlöm. A fenti rajzok szemléltető vázlatok; a feltételezett bekötést ábrázoló kép nem helyszíni rekonstrukció.

Videófelirat: Szerkezetrész lehullása bontás közben, a közelben álló autódaru mellett. A felvételen a látható azonosító feliratok egy része kitakarásra került.

Az írásaimban bemutatott helyzetek a saját szakmai tapasztalataimból, az általam látott és megélt eseményekből születnek. A szemléltető rajzok ezeket segítenek megérteni; nem az eredeti helyszín pontos rekonstrukciói. A felvételeken pedig valós események láthatók.

Elhiszem, amit látok – mégis nehéz elhinnem, hogy ilyen helyzetek ma Magyarországon előfordulhatnak. Ezért tartom fontosnak, hogy beszéljünk róluk, kérdéseket tegyünk fel, és tanuljunk a tapasztalatokból.

Pártl Károly Péter
A Magyar Darusmentő kezdeményezője és alapítója
Magyar Darusmentő Alapítvány – megalakítás alatt

Együtt a biztonságosabb munkavégzésért, a hatékonyabb műszaki mentésért és egy felkészültebb szakmai közösségért!

Dokumentumadatok

Dokumentumazonosító: MD-HÍR-168/2026
Dokumentumtípus: Szakmai véleménycikk – személyes helyszíni tapasztalat alapján
Kategória: Országos szakmai előtanulmány - Emeléstechnikai biztonság és munkavédelem
Kiadó: Magyar Darusmentő kezdeményezés
Közzététel időpontja: 2026. október 02.
Szerző: Pártl Károly Péter

Elsődleges megjelenési hely:
www.magyar-darusmento-alapitvany.hu – Hírek és események

Hivatkozási és hitelességi tájékoztató

A dokumentum elsődleges és hiteles elektronikus példánya a Magyar Darusmentő hivatalos honlapjának Hírek és események rovatában került közzétételre.

Az esetlegesen megjelenő PDF-változatok, sajtóanyagok, fordítások, kivonatok és egyéb mellékletek e dokumentum kapcsolódó, másodlagos publikációinak minősülnek. Eltérés esetén a hivatalos honlapon közzétett változat tekintendő irányadónak.

Tájékoztatás az AI-közreműködésről

A dokumentum elkészítéséhez mesterséges intelligencia nyelvi és szerkesztési támogatást nyújtott. A közölt információk kiválasztását, a végleges tartalom szakmai ellenőrzését, szükség szerinti módosítását és jóváhagyását a szerző végezte. A dokumentum tartalmáért a szerző felel.

© 2026 Magyar Darusmentő kezdeményezés
Minden jog fenntartva.